Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

Bemutatkozás

Kedves leendő ügyfelünk!                                         


Regisztrált mérlegképes könyvelőként és bejegyzett adótanácsadóként, többéves szakmai tapasztalattal, teljes körű számviteli szolgáltatást nyújtunk.

Cégünk a Könyv-Tár 2000 Adótanácsadó és Könyvelő Kft  2000-től folyamatosan működik.   

Az irodánk létszáma jelenleg is 2 főből áll. Kolléganőmmel  15 éve dolgozunk együtt, korábban más volt a cégünk elnevezése.

Budapest és Budapest környéki cégekenek könyvelünk.

Adótanácsadást, adómegtakarítási ötleteket adunk.

Célunk, hogy ügyfeleink minél kevesebb adót fizessen, természetesen a törvényes határokon belül.


Teljeskörűen vállaljuk a cég képviseletét az eljáró hatóságok előtt ( APEH revízió, munkaügyi , illetve Tb. ellenőrzések stb. )

Szakmai ismereteinket folyamatosan bővítjük annak érdekében, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú és eredményes munkakapcsolatot alakíthassunk ki, és elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal.

Figyelje honlapunkat! Itt folyamatosan tájékozódhat. Hasznos segítséget nyújtunk mindennapi munkájához.


 Bloggerhttp://ezezelso.blogspot.com

Könyvelő iroda

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

______________________________________

Adót és hozzájárulást minden munkáltatónak fizetnie kell, azonban lényeges kérdés, hogy pontosan mennyit és milyen jellegű kedvezmények érvényesíthetők a terhek csökkentése érdekében. Jelen esetben a D.A.S. JogSzerviz szakértői a kifizetők szociális hozzájárulási adókedvezményeit magyarázzák el.

..

A szociális hozzájárulási kedvezményeket – a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő kivételével – kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók jogviszonya alapján érvényesítheti a kifizető.

Az a kifizető, aki valamennyi feltételnek megfelel, igénybe veheti a kedvezményt, kivéve, ha esetlegesen költségvetési szerv a kifizető .

Az igénybe vehető kedvezmények a fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét csökkentik a havi munkabér előre meghatározott százalékával. Fontos kiemelni, habár a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adóalappal, a szociális hozzájárulási adókedvezmény nem jelenti automatikusan a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezmény érvényesítését is.

A maximális kedvezményalap összege általában fix, havi 100 000 Ft, kutatók esetében 500 000 Ft, illetőleg 200 000 Ft, viszont megváltozott munkaképességű vállalkozók, esetleg rehabilitációs kártyával rendelkezők esetében a minimálbér kétszerese.

Kategóriák és kedvezmények

A kedvezmények az alábbi kategóriák után érvényesíthetők: a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, valamint a közfoglalkoztatás után, a szakképesítést nem igénylő munkavállalók után, a Karrier Híd Program keretében foglalkoztatott munkavállalók után.

..........................................................................................................................................................

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-

A béren kívüli juttatások egyik közkedvelt formája a Széchenyi Pihenőkártya. Népszerűsége nemcsak a bérnél kedvezőbb adóterhével magyarázható, hanem annak széles körű felhasználhatóságával is. Alábbi írásunkban a Széchenyi Pihenőkártya-számlára utalt munkáltatói támogatás részleteit mutatjuk be, kitérve a 2016-os adózási szabályokra is – írja a munkajog.hu.

A SZÉP kártya bevezetésére 2011-ben került sor, elsőként az Üdülési csekk kiváltására. A következő évtől azonban a szálláshely mellett már vendéglátás és szabadidős programok, szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget biztosított.

A SZÉP kártya utalványkártyaként működik, jelenleg a K&H, MKB és OTP banknál igényelhető.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az adóévben béren kívüli juttatásként Széchenyi Pihenőkártya-számlára utalt támogatás három, egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlára teljesíthető a következő bontás szerint:

szálláshely alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 225 000 Ft támogatás

vendéglátás alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 150 000 Ft támogatás

szabadidő alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 75 000 Ft támogatás

Annak szabályait, hogy az adott alszámla milyen szolgáltatás igénybevételére használható fel, az55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet szabályozza. A teljesség igénye nélkül ezek a következő szolgáltatások lehetnek:

Szálláshely szolgáltatás, - mely mindhárom alszámla terhére rendezhető-, ahogy 2013. július 1-jétől a gyógyfürdők és strandbelépők is.

A belföldi utazási csomagok, a szálláshelyen igénybe vehető bármilyen szolgáltatások azonban kizárólag szálláshely zsebből fizethetők.

A vendéglátás alszámláról az éttermi, mozgó és egyéb vendéglátás teljesíthető és ez a zseb is felhasználható szálláshely-szolgáltatás illetve gyógyfürdő és strandszolgáltatás igénybevételekor.

A szabadidő alszámla viszonylag bővebb lehetőséget ad a keret elköltésére, hiszen segítségével könnyedén látogatható múzeum, növény-, állatkert, cirkusz, de akár vidámpark is.

Az egyéb szórakoztatás és szabadidős tevékenység, valamint sporteszköz kölcsönzése mellett sportrendezvények nevezési és regisztrációs díjai is fizethetők a szabadidő alszámláról.

A Kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényeljen kártyát. A társkártya segítségével a közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg.

A SZÉP kártyán lévő összeg, a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig használható fel. Amennyiben a megadott határidőig nem kerül felhasználásra a fennmaradó összeg lejártnak minősül, s az ellenérték a munkáltatónak visszafizetésre kerül. A munkavállaló halála esetén azonban ezt a lejárati időt nem kell figyelembe venni, az az örökösök részére készpénzben teljesítendő a hagyatékátadó végzésben foglaltak szerint.

2016-ban a munkáltatót a juttatás 1,19 szerese után terheli 15%-os személyi jövedelemadó és 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettség. A kedvező adózás a három zseb együttes 450 000 forintos összeghatárig biztosított és ez az összeg nem számít bele az éves rekreációs keretösszegbe.

Forrás: munkajog.hu

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Cégautó adó:

NAV Cégautóadó 10032000-01076167

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyéni vállalkozók bevallási határidő:   2016.február 25.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA):

Adóelőleg megfizetésének határideje: 2016. április 14.
2016. július 14.
2016. október 13.
Adóelőleg kiegészítés az éves adó összegére: 2016. december 20.

2016. évi EVA bevallása:

Bevételi nyilvántartást vezetőknek: 2017. február 25.

Kettős könyvvitelt vezetőknek: 2017. május 31.

 NAV Egyszerűsített vállalkozói adó 10032000-01076033

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA:

A tételes adót nem kell minden hónapban bevallani, mivel a fizetendő adó mértékét a NAV a bejelentkezéssel automatikusan előírja a folyószámlán.

Fizetési határidő: tárgyhónapot követő hónap 12. napja

Nyilatkozattételi kötelezettség a 2016. évben megszerzett bevételekről

Bevallási határidő: 2017. február 25.

 NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója 10032000-01076349

Amennyiben a kisadózó az adóévben átlépi a bevételi határt, 40 százalékos adót kell fizetnie.

A százalékos mértékű adó fizetési határideje: 2017. február 25.

------------------------------------------------------------------------------------------






------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Megszűnik a passzív táppénz

A változások célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.

A módosítás értelmében a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek oka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszázmilliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------










-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
































---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csak energiatanúsítvánnyal lehet lakást bérbe adni januártól

A bérleti szerződés megkötése előtt a tulajdonosnak el kell készíttetnie a lakás energiatanúsítványát. Jelenleg a piacon ezért 40-120 ezer forintot kérnek.

A szerződés megkötése előtt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő bérlőnek, aki azt a megtekintéskor - írásos nyilatkozattal - elismeri.

Ha megkötik a bérleti szerződést, akkor pedig a tulajdonosnak át kell adnia az energetikai tanúsítvány eredeti - vagy közjegyző által hitelesített példányát - a bérlőnek. A közjegyző oldalanként 300 forintért hitelesíti a dokumentumot, egy tanúsítvány általában 10-20 oldalas.

Az energia tanúsítvány egy olyan dokumentum, amely meghatározza - számítással - az adott lakás fűtési energiaigényét, és a számítás végén - akár a mosó-, vagy hűtőgépeken látható - matricán jelzi, hogy a lakás A, B, C vagy még rosszabb energetikai jellemzővel bír. A tanúsítók általában javaslatot tesznek az energiafelhasználás csökkentésére, és leírják, hogy az mennyibe kerül.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyéni vállalkozások számlázása

Januártól az egyéni vállalkozások alapítása eljárásjogilag – elsősorban az EU

jogharmonizáció miatt- jelentősen egyszerűsödik. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a Magyar Közlöny 161.(2009.11.16.) számában található

Megszűnik a kötelező vállalkozói igazolvány is. Az egyéni vállalkozó – a tevékenysége során bármikor, de már díjfizetés fejében - kérhet egyéni vállalkozói igazolványt is, amely a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja.

Az egyéni vállalkozókat eddig az EV-igazolvány száma azonosította, ezt kellett a kiállított számlákon szerepeltetni. Ezek után egy új szám, az EV számot kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért – változatlanul – teljes vagyonával felel. Az sem változott, hogy amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti, gazdálkodását és adózási feltételeit továbbra is az Szja törvény előírásai határozzák meg.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Erre számíthatnak a magyarok kétharmada

(2016-08-05 18:59:54)
  A magyar lakosság 64 százaléka szerint nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd, mindössze három százalékuk véli úgy, hogy  biztosan       meg fog tudni élni nyugdíjából – derül ki az OTP öngondoskodási index eredményeiből.

Ez azt eredményezheti, hogy a ma ismert békés nyugdíjas évek eltűnnek, és az emberek jelentős részének kell majd élete utolsó időszakát is munkával töltenie – mutatott rá az MTI-hez eljuttatott közleményben Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy ma 35 éves fiatal nyugdíjas koráig havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a mai átlagnyugdíj 25 százalékával növelheti időskori bevételeit.

Ertl András, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere ismertette: tízből mindössze négy 15 és 69 év közötti magyarnak van akármilyen megtakarítása. A harmincas éveikben járó megtakarítóknak mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas korra, tehát minden ötödik-hatodik ember a korcsoportból. A nyugdíjhoz közeledő ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, majdnem minden negyedik áldoz a gondtalan időskori évek érdekében – mondta. Kiemelte: érdemes időben megtenni az első lépést, hiszen 5 százalékos hozam mellett egy befektetés 10 év alatt 1,6-szorosára hízik, 30 év alatt viszont 4,3-szorosára.










Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)




Pénzforgalmi szemléletű áfa

(2012-10-29 10:15:22)

Pénzforgalmi szemléletű áfa

2012.10.19 12:00, Kovácsné Álmosdy Judit, :

A kisvállalkozásoknak pénzügyi helyzetüktől függően meg kellene gondolniuk, hogy 2013-tól válasszák-e a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást! Ez egy kedvező lehetőség lenne azoknak a vállalkozásoknak, akik gyakran késve kapják meg a számlájuk ellenértékét a vevőtől, de akkor mindjárt kifizetik a szállítóikat.

Mindenki számára ismerős, hogy ha késve fizet a vevő, akkor az adott áfa-bevallási időszakban meg kell előlegezni a számla áfájának befizetését. (Bár ez nem ennyire egyszerű, ha közben bőven van levonható áfa is, de a jelenség mégis elég jellemző.)

A pénzforgalmi áfa-bevallás lényege, hogy az adó-elszámolási időszakban (havi, negyedéves, éves,) befolyt bevételeink felszámított általános forgalmi adóját állíthatjuk szembe az adott időszakban általunk kifizetett számlák előzetesen felszámított levonható áfájával.

A pénzforgalmi áfa-bevallás elkészítése során az adóalany:

- egyrészt az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89.§ szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.).

Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, (kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az értékhatár szempontjából is vannak olyan tételek, amelyek nem számítandók bele. Ezek a következők:

a) az adóalanynál tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

b) az adóalanynál immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

c) a terméknek az áfa-törvény 89.§-a szerinti értékesítése,

c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Ha túllépik a 125 millió forintos értékhatárt, a második naptári év végéig nem választható újra a pénzforgalmi adózás.

Pénzforgalmi áfa-elszámolás esetén, 2013-tól a számla kötelező tartalmi eleme, hogy egyértelműen utalni kell vagy szövegesen, vagy jogszabályi hivatkozással a bizonylaton a pénzforgalmi módszer alkalmazására. Annak a számlának a fizetendő áfája nem kezelhető pénzforgalmi szemléletben, amelyen nem tüntetik fel a pénzforgalmi adózást.

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal a 2013. január 1. napjától kezdődő adó-megállapítási időszakra alkalmazhatja.

Általánosságban a rendszeresen áfa-befizető pozícióban lévő és rövidebb elszámolási időszakú adózók számára lehet előnyös a pénzforgalmi bevallás. Igaz, hogy külön nyilvántartást igényel, azaz többletmunkát, de megéri. A visszaigénylő pozícióban lévők (fordított adózást alkalmazók) számára nem jelent kedvezőbb pénzügyi pozíciót.


Kinek jár a végkielégítés ?

(2012-04-01 13:08:15)

 

Ügyfeleinket rendszeresen érintő probléma az elbocsátáskori jogvita a munkáltatóval. Bevett gyakorlat, hogy amikor egy cég meg akar válni a beosztottjától, elsőként közös megegyezést terveznek vele aláíratni. Jelentős különbség van a közös megegyezés és a rendes felmondás között, írásunkban ezeket tekintjük át:

 

1.)    A végkielégítés: Amennyiben valakit rendes felmondással bocsátanak el, részére végkielégítést kell fizetni, feltéve, hogy legalább 3 éve dolgozik az adott munkahelyen. A törvény meghatározza a végkielégítés összegét, amely évenként változik. Közös megegyezés aláírása esetén nem jár végkielégítés! Természetesen, ahogy a nevéből is adódik, közös megegyezés esetén bármiben megegyezhetünk a munkáltatóval így abban is, hogy végkielégítésnek megfelelő vagy akár annál nagyobb összeget kapjunk a távozáskor.

2.)    Felmondási idő: Munkáltatói rendes felmondás esetében a felmondási idő minimum egy hónap, de munkaszerződés ettől hosszabb időt is előírhat. Fontos kiemelni, hogy a munkáltató köteles a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Tehát fizetést ugyanúgy kap, csak nem kell bejárnia dolgozni. Közös megegyezés esetén bármiben meg lehet állapodni, akár abban is, hogy azonnali hatállyal megszűnjön a munkaviszony, azaz akár másnaptól nem kell jönni dolgozni.

3.)    Megtámadás: Talán a legfontosabb különbség a közös megegyezés és a munkáltatói rendes felmondás között a megtámadás lehetősége. Közös megegyezés aláírása esetén ugyanis nincs lehetőség a bíróság előtti igényérvényesítésre. Tehát, amennyiben valaki nem ért egyet a felmondás indokával/okával semmiképpen ne írjon alá közös megegyezést. 

D.A.S. JogSzerviz


Adószám megállapítása.

(2012-01-23 02:28:52)
2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.
 
Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.
 
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.
 
Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.
 
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.
 
Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.
 
Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.
 
Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
 
Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik.
 
A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.
 
Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz.
 
Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft.
 
A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
 
Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.
 
Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap.
 
Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.
 
Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.
 
Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után.
 
Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.
 
Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Munkaügyi ellenőrzés.

(2011-07-06 19:56:28)

A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) területi felügyelőségeinek munkaügyi felügyelői végezték 2010. év végéig. 2011. január 1-jével megszűntek az OMMF regionális felügyelőségei és integrálódtak a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010.(XII. 27.) Korm. Rendelet szerint, 2011. január 1-től a regionális felügyelőségeknél folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben, a továbbiakban a kormányhivatal keretében működő felügyelőségek járhatnak el. A hatósági ellenőrzés lefolytatására és intézkedés foganatosítására változatlanul a munkaügyi felügyelők jogosultak.

A munkaügyi eljárás folyamata

A munkaügyi felügyelő hivatalból vagy kérelemre folytathat le munkaügyi ellenőrzést a munkáltatónál. Általános szabály szerint a munkaügyi felügyelő a felügyelőség területén (megye) lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Különös szabály, hogy az OMMF kormánytisztviselője a Magyar Köztársaság egész területén az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az elsőfokú hatósági eljárás lefolytatására az a munkaügyi felügyelőség jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

A munkaügyi felügyelő hatósági ellenőrzést csak az arra jogosító arcképes igazolvány birtokában, végezhet, amelyet kérés nélkül is be kell mutatnia a munkáltató képviselőjének. Az ellenőrzés eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha az ellenőrzés jellege indokolttá teszi, /erre főleg a helyszíni ellenőrzés akadályozása szolgálhat alapul/ a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti/. (a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) 4 § (3) bek. a) pont.)
Fő szabályként érvényesülő törvényi előírás, hogy az ügyfelet a helyszíni ellenőrzés lefolytatásáról értesíteni kell. Ha azonban az előzetes értesítés a helyszíni ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyezteti, akkor elegendő az ügyfélnek az ellenőrzés megkezdésével párhuzamosan történő szóbeli tájékoztatása. A munkaügyi felügyelő a munkáltató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat.  
A munkaügyi hatóság az ellenőrizni kívánt tevékenység folytatása idején folytathat helyszíni ellenőrzést, tehát az ellenőrzés helyszínén munkavégzésnek kell lennie. Ennek számít az üzemen kívüli munkahely ellenőrzése is, amikor a hatóság a vagyonőrök vagy portások foglalkoztatását vizsgálja.

A munkaügyi felügyelő úgy köteles a helyszíni ellenőrzést lefolytatni, hogy az ne akadályozza, a munkáltató munkáját a rendeltetésszerű tevékenységét. Amennyiben a munkáltató úgy véli, hogy a helyszíni ellenőrzés szükségtelenül akadályozza a munkavégzést, az üzemszerű működést, akkor panasszal élhet az ellenőrzés lefolytatásának módja ellen a területi felügyelőség igazgatójánál. A közigazgatási eljárásról szóló törvény (Ket.) szabálya szerint az ügyfél vagy meghatalmazottjának a jelenléte csak akkor feltétele a helyszíni ellenőrzés megkezdésének, ha jogszabály kifejezetten így rendelkezik. Mivel a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.) ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének és lefolytatásának nem akadálya, ha a munkáltató vagy annak törvényes képviselője nincs jelen!

Hogyan zajlik a helyszíni ellenőrzés?

A munkaügyi felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások, munkaügyi dokumentumok megtekintésére jogosult, azokról másolatot készíthet. A Met. nem szűkíti le a felügyelő által betekinthető íratok körét, a leggyakrabban ellenőrzött dokumentumok az alábbiak:
-    a munkaszerződések, munkaszerződés - módosítások, a munkavégzésre irányuló egyéb szerződések,
-    a munkáltató által adott egyéb tájékoztató,
-    az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottak nyilvántartása,
-    igazolás a munkaviszony létrejöttének bejelentéséről, a megszüntetés kijelentéséről,
-    a kölcsönzött munkavállalók nyilvántartása,
-    munkaerő-kölcsönzésre irányuló megállapodás, idegen munkavállalók munkavégzését megalapozó polgárjogi szerződések (bérmunkaszerződés),
-    a munkabérek és egyéb díjazások nyilvántartása, a munkabér elszámolásáról készített bérjegyzék,
-    a teljesítmény-követelmények megállapításának dokumentációja, a munkavállaló tájékoztatása a teljesítmény követelményekről, azok kiigazításáról módosításáról,
-    az átirányítás, a bel- és külföldi kiküldetés, a kirendelés nyilvántartása,
-    a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása,
-    a rendes szabadság, betegszabadság, és egyéb munkaidő kedvezmények nyilvántartása,
-    a munkaidő beosztás írásbeli közlése,
-    a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának írásbeli közlése,
-    a munkaidő kedvezménnyel kapcsolatos adatok nyilvántartása (szülési szabadság stb),
-    a munkaviszony megszüntetése, megszűnése esetén kiadott igazolások,
-    a munkavállaló részére kiadott munkabér elszámolás,
-    a menetlevél, tachográf,
-    építési napló,
-    cégkivonat, társasági szerződés.

Bizonyító erővel rendelkezhet még a számítógépes adathordozó, ami a munkavégzéssel kapcsolatban információval szolgálhat. A fentiek alapján a munkaügyi hatóság minden olyan iratba betekinthet, amelyből a foglalkoztatásra vonatkozóan adat nyerhető, vagy más rendelkezésre álló adat valódisága igazolható.
A hatóság helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A munkáltató a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít.

A lefoglalt iratokat a hatóság fő szabály szerint nyolc napon belül visszaadja a munkáltatónak, kivéve, ha arra a továbbiakban is szüksége van az eljárás eredményessége érdekében.

Mit kell tartalmaznia a helyszíni eljárás során készített jegyzőkönyvnek?


A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és a tárgyi bizonyítékokat.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv a kötelező tartalmi elemeken (az eljáró hatóság megnevezése, az ügy tárgya, a helyszín, és az időpont megjelölése, az aláírások) túlmenően, az alábbi ellenőrzési elemeket, a konkrét esettől függően tartalmazhatja:
-    a helyszíni ellenőrzést végző személyek megnevezése,
-    az ellenőrzés során tapasztalt, az üggyel kapcsolatos lényeges körülmények megállapításokat,
-    az ügyfél, valamint az ellenőrzés során más személyek által tett nyilatkozatokat,
-    a lefoglalást, ebben az esetben, a jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni a lefoglalt iratokat és más tárgyi bizonyítékokat,
-    a rendőrségi közreműködés igénybevételét,
-    az ellenőrzés helyszínén tartózkodó és az ellenőrzéshez igénybe vett idegen nyelvet beszélő személy tolmácsként való alkalmazását, a tolmácsként igénybe vett személy nyilatkozatát, az igénybevétel esetén az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell a tolmács jogairól, és kötelezettségeiről és ennek megtörténtét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A helyszíni jegyzőkönyv jelentősége abban van, hogy ha a helyszíni ellenőrzés eredményeképpen a munkaügyi felügyelő hivatalból eljárást indít az ellenőrzött munkáltató ellen, akkor az ellenőrzési jegyzőkönyv bizonyítékként szolgál.

Vasas János összeállítása


Mikor adómentes a Közösségen belüli értékesítés ?

(2011-06-30 23:53:45)

Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.

Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:

1)      Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).

2)      Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.

3)      Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.

Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.

Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.

/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/

© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin