Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

Bemutatkozás

Kedves leendő ügyfelünk!                                         


Regisztrált mérlegképes könyvelőként és bejegyzett adótanácsadóként, többéves szakmai tapasztalattal, teljes körű számviteli szolgáltatást nyújtunk.

Cégünk a Könyv-Tár 2000 Adótanácsadó és Könyvelő Kft  2000-től folyamatosan működik.   

Az irodánk létszáma jelenleg is 3 fő. Kollégákkal  több éve dolgozunk együtt ügyfeleink mind magasabb színvonalú  kiszolgálása érdekében.

Budapest és Budapest környéki cégekenek könyvelünk.

Adótanácsadást, adómegtakarítási ötleteket adunk.

Célunk, hogy ügyfeleink minél kevesebb adót fizessen, természetesen a törvényes határokon belül.


Teljeskörűen vállaljuk a cég képviseletét az eljáró hatóságok előtt ( NAV revízió, munkaügyi , illetve Tb. ellenőrzések stb. )

Szakmai ismereteinket folyamatosan bővítjük annak érdekében, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú és eredményes munkakapcsolatot alakíthassunk ki, és elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal.

Figyelje honlapunkat! Itt folyamatosan tájékozódhat. Hasznos segítséget nyújtunk mindennapi munkájához.


 Bloggerhttp://ezezelso.blogspot.com

Könyvelő iroda

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

����������������������������������������

Tagi hitel elengedése nem illetékköteles! Téves a NAV és a bírósági gyakorlat, amikor a jogszabályi fogalom helyett a köznapi fogalomra épít. (2014.08.13)

Az adóhatóság gyakran könnyedén átlép a jogszabály szövegén és az általa kreált köznapi fogalmakra építi határozatait. Sajnos a bíróságok jogértelmező munkája gyakran abban merül ki, hogy kritika és gondolkodás nélkül átveszik a NAV téves jogértelmezéseit. Ez történt a tagi hitel elengedése kérdésében is. Tíz könyvelőből is tíz azt mondja, hogy a tagi hitel elengedése illetékköteles. Pedig ez csak egy NAV-os megállapításból ered: „a rendkívüli bevétellel növekedett a társaság vagyona”. Átgondolta ezt már valaki?

A NAV határozatok jogsértő módon állapítják meg, hogy a tagi kölcsön elengedése ajándékozási illeték tárgya. Köznapi értelemben ajándéknak (ellenérték nélküli átadás) minősülő érték nem minősül ajándékozásnak gazdasági társaság esetében az Illetéktörvény (Itv.) és a Számviteli Törvény (Sztv.) alapján. A NAV és a bíróságok az ajándékozási illetékalap törvényi, illetve a vagyon számviteli törvény fogalma helyett a nem számszerűsített köznapi fogalmat („gyarapodott a vagyona”) alkalmazzák.

Az Sztv. a vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetét szabályozza. Jövedelmi helyzet változása járhat (társasági) adófizetési kötelezettséggel, míg a vagyoni helyzet (saját tőke) változása járhat illetékfizetési kötelezettséggel.

A NAV az illetékfizetés jogalapját az Itv. 11.§ (1) bekezdés c) pontjára alapítja. Az ebben hivatkozott vagyoni értékű jog fogalmát az Itv. 102.§ (1) bekezdés d) pontja határozza meg. Eszerint akkor áll fenn az Itv. 11.§ (1) bekezdés c) pontjában említett törvényi feltétel, ha a követelés elengedésével ingyenes vagyonszerzés történt. Azt a NAV sem vitatja határozataiban, hogy a tagi hitel követelés elengedését Sztv. 86.§ (2) bekezdése alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Ennek következtében az eldöntendő kérdés az marad, hogy egy a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében a rendkívüli bevétel vagyonszerzésnek, vagyongyarapodásnak minősül-e? Ez csak kisebb részben jogkérdésben, nagyobb részben szakkérdés. A NAV határozataiban mindössze jogszabályi hivatkozással alá nem támasztott önkényes megállapításokat tesz arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli bevétel vagyongyarapodásnak minősül. Például ilyeneket:

Megállapítom, hogy G.Z. x Ft tagi kölcsönt a Társaságtól nem követelt vissza, azaz követelését ingyen elengedte. Az átengedett összeggel a Társaság vagyona gyarapodott e vagyonszerzés után, és ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezett.

A kölcsönadott összegnek a kölcsönadó részéről történő elengedése minden esetben ajándékozási illetékkötelezettséggel jár.

Az ajándékozási illetéket az elengedett tagi kölcsön miatti kötelezettség összege után, az elengedés időpontjával kell megfizetni, melynek mértéke 18%. A gazdálkodó szervezet az ilyen módon történő vagyonszerzését köteles bejelenteni a NAV-nak …

Az indoklás kötelezettség alól a NAV ilyen Alaptörvény ellenes hivatkozással próbál kibújni: „… az adóhatóság tudomására jutott adatok alapján az ajándékozási illeték maradéktalanul megállapítható volt. Az illetékfizetési kötelezettség megállapítása vitathatatlan az adóhatósági gyakorlaton túl, az egységes bírói gyakorlat is ezt támasztja alá.

Sem az adóhatósági gyakorlat, sem az egységes bírói gyakorlat nem mentesíti az adóhatóságot a jogszabályi hivatkozással alátámasztott indoklási kötelezettsége alól.

Jogszabályi hivatkozás helyett nem lehet hivatkozni adóhatósági gyakorlatra, mert az adóhatóság jogalkalmazó, így az ő véleménye csak a saját – jogorvoslattal támadható – álláspontjának minősül. De nem hivatkozási alap jogszabály helyett a bírósági gyakorlatra való hivatkozás sem. Magyarországon nincs precedens jog. Ezt Magyarország Alaptörvényének T) cikke egyértelműen ki is zárja. A jogszabályokkal szembeni kötelező magatartási szabályt csak a jogalkotó határozhat meg. A bírósági gyakorlatból csak a jogszabályi hivatkozás használható fel. Bírósági gyakorlattal jogszabály nem írható felül. A bírósági gyakorlat nem kőbe vésett. Kialakulása elsősorban a felperesi képviselet színvonalától függ a kereseti kérelemhez kötöttség miatt. A perben a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség körében felperesnek kell bizonyítania, hogy a rendkívüli bevétel nem minősül vagyongyarapodásnak.

A számviteli törvény preambuluma szerint az Sztv. olyan szabályokat rögzít, amely a hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetéről ad objektív információkat. Ennek megfelelően az Sztv. „Vagyonmérleg, vagyonleltár” fejezet 136.§ (1) bekezdésében meghatározza a gazdasági társaságok vagyonát: „…gazdasági társaságok vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni.

Bár az Sztv. ezen meghatározása átalakulással létrejövő vállalkozás esetében határozza meg a vagyon fogalmát, de egy működő gazdasági társaság vagyona nem lehet más, mint egy átalakuló társaságé. Az Sztv. a 136.§ -t követően meghatározza a gazdasági társaság vagyonának, saját tőkéjének egyes elemeit (jegyzett tőke, eredménytartalék, tőketartalék, ...). Ebbe nem tartozik bele az Sztv. szerinti rendkívüli bevétel. A NAV határozatok tartalmaznak még ilyen indoklásokat is:

Tájékoztatom adózót azáltal, hogy rendkívüli bevételhez jutott, a társaság vagyona is növekedett. A rendkívüli bevétel elszámolása kihat a mérleg szerinti eredményre, mely a saját tőke része, tehát közvetve a társaság saját tőkéje (vagyona) növekedett meg a tagi kölcsön elengedése által.

Egy társaság vagyona nem tájékoztatáson alapulva közvetve nő, hanem közvetlenül. Egy társaság bevétele és saját tőkéje, mérleg szerinti eredménye között azonosság

nem áll fenn. A NAV határozataiban a rendkívüli bevétel összegével pontosan megegyező sajáttőke növekedést (vagyongyarapodást) állapít meg. Ez a megállapítás biztosan téves. Az adó (illeték) alapját pontosan számszerűsítve, objektív módon kell megállapítani. Egy bevétel, ami pusztán „kihat”, illetve „közvetve” befolyásol, nem képezheti adó, illeték alapját. A bevétel a társasági adó alapjára pontosan ugyanúgy „közvetve kihat”, mint a saját tőkére. Mégsem vélelmezhető egy bevétel – konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában – sajáttőke növekedésnek.

A bevétel megszerzése fogalmilag nem azonos a vagyonszerzéssel, illetve a vagyongyarapodással. A magyar adórendszerben a bevétel egy része adóalapot képez, míg a vagyongyarapodás illeték alapot. Egyidejűleg a kettő (adó és illeték) főszabályként nem alkalmazható. Például ingatlan vásárlásakor (vagyonszerzés) illetéket kell fizetni, míg ingatlan eladásakor jövedelemadót.

Téved a NAV abban is, amikor így indokol: „… a társaság ezen kötelezettség összegét a könyveiből a rendkívüli bevételekkel szemben kivezette. Erre vonatkozóan bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.”

Nincs olyan jogszabály, amelyik előírná, hogy a rendkívüli bevétel elszámolásakor a Társaságot bármilyen bejelentési kötelezettség terhelné. A rendkívüli bevételt az éves beszámolóban kell elkülönített soron szerepeltetni. Ezt meghaladó bejelentési kötelezettsége az adózónak nincs.

Egy hasonló tényállású ügy most került a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra. Kíváncsi vagyok arra, hogy beengedik-e végre a bírók a szakértelmet a tárgyalóterembe, vagy továbbra is kritika és gondolkodás nélkül átveszik a NAV téves jogértelmezéseit. Tudomásul veszik-e a bírók, hogy nem állnak a törvények felett. Kötelező magatartási szabályt jogszabály ellenében nem állapíthat meg bírósági gyakorlat. Ahhoz, hogy a szakértelem bejuthasson a tárgyaló terembe, első lépésként az igazságügyi adó- és járulékszakértők névjegyzékéből törölni kellene a csak adószakértő igazolvánnyal rendelkező önjelölt szakértőket, mert ők semmilyen speciális felkészültséggel nem rendelkeznek az adójogszabályok értelmezéséhez. Ha igazságügyi adó- és járulékszakértő csak okleveles adószakértő végzettségű lehetne, akkor a bírók kénytelenek lennének szakkérdésként kezelni az adójogszabályok értelmezését.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő

www.angyalado.hu , +36/20-9429-386

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Gazdasági társaság által nyújtott tagi kölcsön elengedése

Abban az esetben, ha a kölcsönt másik gazdasági társaság nyújtotta volna a társaságnak, akkor nem keletkezne az ajándékozottnak illetékfizetési kötelezettsége a törvény 17. § (1) bekezdésének n) pontja alapján „n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése;”.

Milyen lehetőségek vannak még?

visszafizetés- akár eszközben, tőkeemelés…

Ezekről egy későbbi bejegyzésben írok.

Cégmódosítás, cégalapítás esetén állok rendelkezésre:

dr. Fülöp Edina

ügyvéd

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Itt az ideje a katás bevallásnak

  • Lepsényi Mária adószakértő

A tevékenységüket folyamatosan végző katás egyéni vállalkozóknak 2019. február 25-éig kell benyújtaniuk az éves bevallásukat, a 18KATA nyomtatványon, s ugyanezen kell bevallani, ha a katás vállalkozás átlépte a bevételi értékhatárt, és emiatt büntetőadót kell fizetnie. (Ha az szja-törvény hatálya alá tartozó jövedelmük is van, akkor május 20-áig a 18SZJA bevallást is be kell nyújtaniuk.)

Ha a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni (például szünetelteti a tevékenységét, vagy év közben jelentkezik be a kata hatálya alá), akkor a 40 százalék adót a bevétel azon része után kell megfizetni, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A kisadózó vállalkozás bevételének minősül a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték.

Támogatások

A kisadózókról szóló törvény a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott támogatást nem tekinti bevételnek [2.§ (12) bekezdés f) pont]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatás összege nem érinti a bevételi értékhatárt.

A törvény 2. paragrafusának 22. pontja szerint költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül az olyan   jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás, amelyet az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül az a támogatás is, amelyet a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap a katás vállalkozó, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások összege.

Ezt a szabályt már a 2016. évtől lehet alkalmazni. (A 2016-2017. évi bevallások kitöltésekor e támogatások bevételnek minősültek. Előfordulhatott, hogy a katások átlépték a bevételi értékhatárt és a 40 százalék adót meg kellett fizetni. Most lehetőség van arra is, hogy az érintettek a 2016-2017. évi katabevallásaikat önellenőrizzék, ha a támogatás összege miatt átlépték a bevételi értékhatárt.)

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos MNB-devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Az egyéni vállalkozók esetében el kell különíteni a vállalkozói – például asztalos  – minőségében megszerzett bevételt minden más bevételtől. Így az egyéni vállalkozó magánszemély munkabére, nyugdíja, társadalombiztosítási ellátása nem a kisadózó vállalkozás bevétele, hiszen azt a magánszemély nem egyéni vállalkozói mivoltában szerezte meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felsorolt jövedelemtípusokra az adótörvények – jellemzően az szja-törvény – általános szabályait kell alkalmazni.

Fontosabb bevételnek nem számító tételek

Más nevében beszedett hatósági díj sem minősül bevételnek, ugyanis az nem az adózót illeti meg. Ilyen lehet például a Nemzeti Közlekedési Hatóság nevében beszedett hatósági díj.

Nem része a bevételnek az adózó által beszedett idegenforgalmi adó. Ennek oka, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.)  rendelkezései alapján az idegenforgalmi adó alanya az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltő magánszemély, aki a Htv. 34. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint az idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett szállásadónak köteles megfizetni, a szállásdíjjal együtt. A szállásadónak tehát törvényben előírt kötelezettsége, hogy az idegenforgalmi adót beszedje a magánszemélyektől. A beszedett idegenforgalmi adó nem képezi a szolgáltatás ellenértékét, a beszedett adóval a beszedésre kötelezett nem rendelkezhet sajátjaként, ezért azt nem lehet a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni.

Evával adózott bevétel sem számít katás bevételnek. Amennyiben az evatörvény hatálya alól a katatörvény hatálya alá áttérő adózó esetében az evával adózott bevétel a katatörvény hatálya alatt folyik be, akkor ez az összeg nem számít katás bevételnek. A katatörvény alapján e bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy azok az eva alapját képezik.

A kisadózónak nem csak a bevételéről kell számot adnia, hanem ezzel egyidejűleg adatszolgáltatási kötelezettsége is van azon bevételt juttató más személy nevéről és címéről is, akitől a naptári évben megszerzett bevételének összege az 1 millió forintot meghaladja. A más személy alatt a külföldi megrendelőt is érteni kell.

Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, ha a bevétel magánszemélytől származik. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik olyan bevételre, amely esetében a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

Az adatszolgáltatás megtételére is a 18KATA nyomtatvány szolgál. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek a 2018. évre a 18KATA-02-es nyomtatványon lehet eleget tenni.

Kedvezmények figyelése

Ha az adózó a szja-törvény vagy a társasági adóról szóló törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét/adózás előtti jövedelmét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok a kataalanyiság időszaka alatt is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha a figyelési időszakban e kedvezmény nem vált véglegessé, mert például a tárgyi eszközt az adózó átsorolta vagy eladta, akkor a kedvezményre jutó adót vissza kell fizetnie a rá vonatkozó szabályok szerint.

Egyéni vállalkozók esetében a 2018. évben a 18SZJA bevallás 13-05-ös lapja, míg a társas vállalkozók esetében a 18KATA-03-as nyomtatvány szolgál a kötelezettségek megállapítására.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kishaszongépjármű: menetlevél vagy útnyilvántartás?

2018.12.18.

A 3,5 tonna alatti kisteherautóknak nem kötelező menetlevelet vezetni, ha saját árut szállítanak, vagy nem szállítanak árut. Útnyilvántartást viszont kell! Megmutatjuk hogyan spórolhatsz pénzt és időt NAV-álló útnyilvántartó programmal.

A legfeljebb 3,5 tonna műszakilag megengedett össztömegű teherautók kishaszongépjárműnek számítanak, forgalmi engedélyükben N1 jelzés szerepel.

A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján, amennyiben az árutovábbítást a vállalkozás nem díj ellenében végzi, vagy nem szállít árut és a gépjárművek össztömege nem haladja meg a 3,5 tonnát fuvarlevél, menetlevél használata nem kötelező. Azonban elszámolás, egyéb nyilvántartás vezetéséhez ebben az esetben minden vállalkozás maga döntheti el, hogy vezet-e útnyilvántartást, illetve milyen formában teszi azt. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság menetlevelekkel kapcsolatos hivatalos tájékoztatója

Miért van szükséged mégis NAV-álló útnyilvántartásra?


A dízel ÁFA és a lízing ÁFA visszaigényléséhez, valamint a kisteherautód költségeinek (pl. üzemanyagszámla, szervizszámla) elszámolásához mindenképpen szükséged van útnyilvántartásra. Átalány elszámolásra ezen a területen nincs lehetőség, és mivel többnyire 100%-ban céges használatban van az autó, jelentős összegeket spórolhatsz egy jó útnyilvántartással!

TUDTAD? Az útnyilvántartásnak kötelezően tartalmaznia kell

  • a gépjármű típusát
  • a gépjármű forgalmi rendszámát
  • az év első és utolsó napjának kilométeróra állását (havonta ajánlott)
  • az utazás időpontját
  • az utazás kiindulópontját
  • az utazás célját és a partner nevét, címét (honnan-hova)
  • a megtett kilométerek számát tételesen.
  • tankolások helyét, idejét, üzemanyag mennyiségét, árát.

Nem érdemes alábecsülni az útnyilvántartás jelentőségét, mert egy esetleges NAV ellenőrzés során komoly büntetéseket fizethetsz!

Az útnyilvántartást el lehet készíteni papír alapon is, de tapasztalatunk szerint ez nagyon időrabló és a vállalkozások legnagyobb részében problémát okoz a NAV-álló útnyilvántartás elkészítése, főleg akkor, ha visszamenőleg kell pótolni. A vállalkozó vagy az alkalmazottak elfelejtik vezetni, hogy hol jártak, a bizonylatok elkészítése pedig sok adminisztrációval jár, amire nincs ember a cégnél.

kishaszongepjarmu kisteherauto utnyilvantartas menetlevel


Nem kell lemondanod a lízing- és dízel ÁFA visszaigényléséről ill. a költségek elszámolásáról, csupán a megfelelő útnyilvántartó programot kell választanod!


Képzelj el egy programot, ami helyetted kiszámolja a partnereid közti távolságokat, amivel könnyen megadhatod a céges- és magánútjaid arányát, és amivel hamar pótolhatod elmaradásaidat!

A RoadRecord Online útnyilvántartó program használata egyszerű: a RoadRecord mobil app segítségével menet közben rögzíteheted az útjaidat, hó végén pedig a hiányzó utakra automata ajánlást is kaphatsz!
Így a havi útnyilvántartásodat akár 7 perc alatt elkészítheted!

Az útajánlás funkció segítségével visszamenőleg is pótolhatod elmaradásaidat. A funkció különböző paraméterek (és akár fix pontok) megadása után – 70 féle logikai ütközést vizsgálva -, készít egy útnyilvántartás tervezetet, amit később akár tovább is szerkeszthetsz.

Sőt, ha még ennyit sem akarsz foglalkozni vele, bízd szakértőinkre a NAV-álló útnyilvántartás tervezeted elkészítését, amit minden hónapban átadunk neked – és akár visszamenőleg is el tudunk készíteni!
Ugyanis mi vagyunk azok, akik 2005 óta csak útnyilvántartással foglalkoznak, Magyarországon már 7 301 cégnél összesen 15 737 autóra a mi NAV-álló útnyilvántartó programunkkal készült el az útnyilvántartás!


Meddig kell a munkaügyi iratokat megőrizni ?

(2019-03-06 15:57:38)


2019-02-10

Évek, sőt mondhatni már azt is, hogy évtizedek óta gyakran felmerülő probléma, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállaló nem tudja igazolni a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt, illetve a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelmet.

Ezt a problémát kívánta megoldani a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2018. december 23-án hatályba lépett kiegészítése, melynek lényege, hogy a foglalkoztatóknak a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig kell megőrizniük a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratokat, a foglalkoztató megszűnésének esetére pedig elrendeli az iratőrzés helyének bejelentését.

A hiánypótló rendelkezés értelmében a foglalkoztató köteles a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. Ez a kötelezettség akár 40-50 évig terjedő kötelezettséget is jelenthet.

A foglalkoztató a jogutód nélküli megszűnése (pl. végelszámolás, felszámolás) esetén köteles a munkaügyi iratok megőrzéséről gondoskodni, és az iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.

Érdemes megemlíteni, hogy manapság egyre több foglalkoztató könyvelését, bérszámfejtését külső szolgáltató végzi, melynek következtében a munkaügyi iratok adattartalmát más szolgáltató tárolja. Ilyen esetben a szerződéses kapcsolat megszűnését követően gondoskodni kell arról, hogy a könyvelést, bérszámfejtést végző szolgáltató a munkaügyi iratokat (legyenek azok akár papír alapú iratok, akár elektronikus úton tárolt adatok) átadja a foglalkoztató részére.

A nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratok megőrzésének határidejére vonatkozó rendelkezés – átmeneti szabályozás nélkül – 2018. december 23-án lépett hatályba. Elvileg a határidős kötelezettség ezen időponttól kezdődően terheli a foglalkoztatókat. Ha például a munkavállaló most 2019. januárjában tölti be a 25. életévét, akkor az ő biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó 2018. december 22. napját követően keletkezett munkaügyi iratokat a jelenlegi és a jövőbeli munkáltatóinak 2064. januárjáig kell megőrizni, feltételezve, hogy a munkavállaló 65 évesen, 2059. januárjában tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. 

A 2018. december 23. napját megelőzően keletkezett iratokra – a Szerző megítélése szerint – azok a korábbi szabályok érvényesek, amelyek nem rendezték egyértelműen a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratok megőrzési kötelezettségét. Így az átmeneti szabályozás hiánya továbbra sem oldotta meg a hatályba lépést megelőzően keletkezett, ezen munkaügyi iratok megőrzési idejére vonatkozó jogbizonytalanságot.

Kapcsolódó jogszabály:
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról



Pénzforgalmi szemléletű áfa

(2019-03-06 15:57:33)

Pénzforgalmi szemléletű áfa

2012.10.19 12:00, Kovácsné Álmosdy Judit, :

A kisvállalkozásoknak pénzügyi helyzetüktől függően meg kellene gondolniuk, hogy 2013-tól válasszák-e a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást! Ez egy kedvező lehetőség lenne azoknak a vállalkozásoknak, akik gyakran késve kapják meg a számlájuk ellenértékét a vevőtől, de akkor mindjárt kifizetik a szállítóikat.

Mindenki számára ismerős, hogy ha késve fizet a vevő, akkor az adott áfa-bevallási időszakban meg kell előlegezni a számla áfájának befizetését. (Bár ez nem ennyire egyszerű, ha közben bőven van levonható áfa is, de a jelenség mégis elég jellemző.)

A pénzforgalmi áfa-bevallás lényege, hogy az adó-elszámolási időszakban (havi, negyedéves, éves,) befolyt bevételeink felszámított általános forgalmi adóját állíthatjuk szembe az adott időszakban általunk kifizetett számlák előzetesen felszámított levonható áfájával.

A pénzforgalmi áfa-bevallás elkészítése során az adóalany:

- egyrészt az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89.§ szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.).

Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, (kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az értékhatár szempontjából is vannak olyan tételek, amelyek nem számítandók bele. Ezek a következők:

a) az adóalanynál tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

b) az adóalanynál immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

c) a terméknek az áfa-törvény 89.§-a szerinti értékesítése,

c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Ha túllépik a 125 millió forintos értékhatárt, a második naptári év végéig nem választható újra a pénzforgalmi adózás.

Pénzforgalmi áfa-elszámolás esetén, 2013-tól a számla kötelező tartalmi eleme, hogy egyértelműen utalni kell vagy szövegesen, vagy jogszabályi hivatkozással a bizonylaton a pénzforgalmi módszer alkalmazására. Annak a számlának a fizetendő áfája nem kezelhető pénzforgalmi szemléletben, amelyen nem tüntetik fel a pénzforgalmi adózást.

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal a 2013. január 1. napjától kezdődő adó-megállapítási időszakra alkalmazhatja.

Általánosságban a rendszeresen áfa-befizető pozícióban lévő és rövidebb elszámolási időszakú adózók számára lehet előnyös a pénzforgalmi bevallás. Igaz, hogy külön nyilvántartást igényel, azaz többletmunkát, de megéri. A visszaigénylő pozícióban lévők (fordított adózást alkalmazók) számára nem jelent kedvezőbb pénzügyi pozíciót.


A KIVA alanyiság megszünése

(2019-02-13 17:33:14)

A kivaalanyiság megszűnésének esetei

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó,                                                                                                                                                mérlegképes könyvelő

A magyar adórendszerben 2013. január 1-jén bevezetett kisvállalati adó (kiva) egyik nagy előnye, hogy év közben is választható. Az adóalanyiság választásának feltételei mellett aránylag kevés szó esik az adóalanyiság megszűnésének eseteiről.

A kivaalanyiság alapvetően két módon szűnhet meg: 1. Saját elhatározásból 2. Meghatározott jogszabályi előírások miatti kényszerből.

A kivát szabályozó 2012 évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) 19. § (2) bekezdés értelmében a kivaalanyiság annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyben az adóalany bejelenti az adóhatóságnak, hogy a továbbiakban már nem kívánja alkalmazni ezen adózási módot. A bejelentést azonban csakis december 1-je és december 20-a között lehet megtenni azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztő.

Vagyis a kisadózók tételes adójával (kata) ellentétben, a kivából év közben nem lehet kilépni saját elhatározásból. Ha pedig az adóalany elmulasztja a december 20-ai kijelentkezési határidőt, akkor a következő évet is kivaalanyként kezdi meg.

A Kiva tv. 19. § (5) bekezdése 2019. január 1-jétől 12 olyan esetet sorol fel, amikor év közben is törvényi kényszer vet véget az adóalanyiságnak. A legfontosabbak – s valószínűsíthetően a legyakoribbak – ezek közül a következők:

♦         Ha az adóalany bevétele bármely negyedév első napján meghaladja a 3 milliárd forintot, akkor az adott negyedév első napját megelőző napon szűnik meg az adóalanyiság.

Ha tehát az adóalany bevétele például augusztus 27-én lépi át a 3 milliárd forintos értékhatárt, akkor az adóalanyiság szeptember 30-án szűnik meg, mivel az október 1-jével kezdődő negyedik negyedév első napján fogja először átlépni a bevételi értékhatárt, s az azt megelőző nap szeptember 30-a.

Ha pedig az adóalany a 3 milliárd forintos bevételi értékhatárt csak október 1-je után lépi át, akkor tulajdonképpen nem veszíti el az adóalanyiságát az adóévben, mert nem teljesül az a feltétel, hogy az adóév bármely negyedévének első napján átlépi a fenti összeghatárt.

A bevételeket a számviteli törvény előírásai szerint kell megállapítani. A bevételek között valamennyi bevételt – vagyis az értékesítés nettó árbevételét, egyéb bevételeket, pénzügyi műveletek bevételeit – figyelembe kell venni.

♦         A kata adózási módhoz hasonlóan a végelszámolás, felszámolás vagy az egyesülés és szétválás elhatározása is az adóalanyiság automatikus megszűnését vonja maga után. Ezen esetekben a fenti események kezdő napját megelőző nappal zárul az adóalanyiság. 

♦         Szintén megszűnik az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki nyugtaadási vagy számlaadási kötelezettség nem teljesítése vagy be nem jelentett személy foglalkoztatása vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt. Az előbb felsorolt esetek az Adózás rendjéről szóló törvény szerint egyébként is súlyosabb megítélés alá esnek, mint más mulasztás. Az adóalanyiság ilyenkor mindig a bírságról szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg. 

♦         Adószám törlése esetén szintén az erről szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg az adóalanyiság. 

♦         Az adóalanyiság megszűnését vonja maga után az az eset is, ha az adóalany nettó módon számított végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Az adótartozás számításánál tehát csakis a NAV által nyilvántartott adókat kell figyelembe venni. A helyiadó-tartozások nincsenek kihatással az adóalanyiság megszűnésére. A nettó módon történő számítás pedig azt jelenti, hogy az egyes adónemen meglévő több mint 1 millió forintos tartozást e tekintetben csökkenti a más adónemeken meglévő esetleges túlfizetések összege, s a kettő egyenlegének nem szabad meghaladnia az 1 millió forintot az év végén. 

Ha azonban az így meghatározott adótartozás mégis meghaladná az 1 millió forintot, akkor az adóhatóság határozatot hoz az adóalanyiság megszűnéséról. Ezen határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság.

Sajnos a kiva esetén nem alkalmazható az a kataalanyokra előírt kedvezmény, hogy amennyiben az adótartozást a fenti határozat véglegessé válásáig megfizeti az adóalany, akkor az adóalanyiság mégsem szűnik meg. 

♦         A kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 100 főt. Az adóalanyiság ilyenkor igen hirtelen, már az előbb említett létszámváltozás hónapjának utolsó napján megszűnik.

A statisztikai állományi létszám meghatározásánál a KSH 2009. január 1-jén érvényes Útmutatójában meghatározott módszert kell alkalmazni. Ennek során az útmutató 1.1 alpontjában szereplő ”Alkalmazásban állók” létszámából kell kiindulni.

Az alkalmazásban állók közé tartoznak mindenekelőtt a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló személyek függetlenül attól, hogy részmunkaidősek e vagy sem. A külföldi kiküldetésben lévőket is figyelembe kell venni.

Szintén számításba kell venni a megbízási szerződés keretében munkát folytató személyeket, de csak akkor, ha havi átlagban legalább 60 órányi tevékenységet végeznek az adóalanynál.

A személyesen közreműködő tagokat akkor kell figyelembe venni, ha havi átlagban legalább 60 órát tesz ki a közreműködésük időtartama és munkájukért díjazásban részesülnek.

Szakképző iskolai tanulót csak akkor vehetünk figyelembe a statisztikai állományi létszámnál, ha már az általános munkarendben, legalább a minimálbér ellenében foglalkoztatják őket.

A statisztikai állományi létszám számításánál nem szabad figyelembe venni azt a személyesen közreműködő tagot, aki nem részesül személyes közreműködői díjban. Szintén figyelmen kívül kell hagyni azon foglalkoztatottakat is, akiknek folyamatos foglalkoztatása havi átlagban nem éri el az 5 napot, valamint mindazon munkaviszonyban állókat sem, akiknek foglalkoztatása havi átlagban nem éri el a 60 órát.

A létszámnál figyelmen kívül kell hagyni továbbá a szülési szabadságon, valamint a gyermek nevelése miatt fizetési szabadságon lévő személyeket is. Úgyszintén figyelmen kívül kell hagyni az 1 hónapon túl keresőképtelen vagy különböző okokból fizetés nélküli szabadságon lévő személyeket is.

A statisztikai állományi létszám számításánál mindenképpen javasolt a fent említett statisztikai útmutató részletes tanulmányozása.

♦         2019. január 1-jétől a jogalkotó az adóalanyiság megszűnésének számos újabb esetkörét iktatta be a törvénybe.

E szerint a kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik vagy a társasági adóról szóló törvényben újonnan meghatározott alultőkésítés tényállása következik be nála.

A kiva esetén alultőkésítésről akkor beszélünk, ha a vállalkozási tevékenységének finanszírozási költségei (például kamatok) több mint 939 810 000 forinttal meghaladják a kamatbevételeit vagy az azzal azonos tartalmú más bevételeit.

Mindkét esetben az adóalanyiság már az adott adóév első napját megelőző nappal megszűnik. Vagyis kimondhatjuk, hogy kivás cég sem alultőkésített, sem ellenőrzött külföldi társaság tulajdonosa nem lehet.

♦         Végül a kivaalanyiság megszűnik akkor is, ha az adóalany megváltoztatja a mérleg fordulónapját. Ebben az esetben a választott mérlegfordulónappal szűnik meg az adóalanyiság. 

Bármilyen okból is történjen a kivaalanyiság elvesztése, a kilépést követően új üzleti év veszi kezdetét, vagyis a kilépés dátuma számviteli értelemben üzleti évet záró fordulónapot keletkeztet, melyre a beszámolót el kell készíteni és letétbe kell helyezni, valamint közzé is kell tenni.










Próbamunka szerződés nélkül.

(2019-02-13 17:01:54)

Próbamunka szerződés nélkül

  • adozona.hu

A vendéglátásban elterjedt gyakorlat, hogy a leendő munkavállalók alkalmasságát a munkaszerződés megkötése előtt munkában tesztelik. Az is előfordul, hogy szakácsok más munkáltatónál dolgoznak, hogy elsajátítsák a neves séf fortélyait. Mi a szabályos rendezése az ilyen ügyeknek? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A vendéglátói tevékenységet végző társaság a leendő alkalmazottjait interjú keretében választja ki, de a beszélgetésekből álló szűrések után fennmaradó néhány fő egy napot a helyszínen is eltölt (konyha, pincérkedés stb.), hogy bemutassa gyakorlati rátermettségét. Tehát ez a gyakorlati szűrés része a munkavállalók kiválasztási folyamatának. Mindezek után kerül sor a munkaviszony létrejöttére. Kérdésként merült fel, hogy a gyakorlati napon keletkezik-e munkavégzésre irányuló jogviszony? Mi a helyes eljárás munkaügyi jogilag? Esetleges munkaügyi ellenőrzés során mivel kell tudnunk igazolni ezen viszonyt? A vendéglátásban egyre gyakrabban fordul elő az az eset, hogy egy cég elküldi a vele munkaviszonyban álló séfjét tanulni a másik vendéglátós cég séfjéhez egy-két napra, így ő tanulás közben értelemszerűen tevékenykedik is, de a cél a tanulás, fortélyok elsajátíttatása, és nem a munkavégzés (nyilván a fogadó séf bír nagyobb tudással). Véleményünk szerint ez az eset nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Jól gondoljuk? Viszont felmerült az, hogy a két cég között létrejött-e valamiféle szolgáltatás? Esetleg van-e bizonylat (számla)-kiállítási kötelezettség? (Egyébként ezek megállapodások alapján ingyenesen történnek.)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A próbaidő intézményének célja, hogy a felek kölcsönösen megismerjék a munkaviszony körülményeit, a munkavégzés feltételeit, és amennyiben azokat nem tartják megfelelőnek, azonnali hatályú felmondással megszüntethessék a munkaviszonyt. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítését megelőzően próbamunkát rendel el a munkavállaló számára annak érdekében, hogy meggyőződjön az alkalmasságáról. A következetes bírói gyakorlat e körben akként rendelkezik, hogy nincs jogszabályi alapja a „próbamunka” keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak (EBH 2001.597.). Ha ilyen foglalkoztatásra sor kerül, az munkaviszonynak minősül, mely megszüntetésére kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor jogszerűen. Ezért nem felel meg a törvénynek a munkáltatók azon gyakorlata, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően úgynevezett próbamunka keretében munkát végeztessenek a munkavállalóval. Így a próbamunka is munkaviszonynak minősül (EBH 2001.2.), és ezért ellenérték illeti meg a munkavállalót.

Álláspontom szerint a kérdés szerinti eset is a fenti körbe tartozik, hiszen az érintett személy aktív tevékenységet folytat, gyakorlati rátermettségét másként nem tudja bemutatni, még ha nem is a munkavégzés a cél. Megítélésem szerint nem lehetne olyan dokumentációt, megállapodást készíteni erről, melyet a hatóság egy ellenőrzés során biztosan elfogadna, hiszen nem tudunk eltekinteni a munkavégzés tényétől. Erre figyelemmel javaslom ilyen esetekre az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony létesítését a kívánt óraszámban (természetesen a „hagyományos” munkaviszony is megoldás, próbaidő kikötése mellett).

A két cég között, ha nem munkaviszonyról lenne szó, egyszerűen egy ingyenes megbízási szerződést kellene kötni. A munkaviszony nehezít a helyzeten, hiszen a munkavállalónak a munkáltatónál kell munkát végeznie. Ugyanakkor az Mt. ismeri a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás intézményét, e körben a más munkáltatónál történő munkavégzést, ami azonban efo esetén sajnos nem alkalmazható. Így én a megoldást abban látom, hogy a másik cégnél kellene adott napra egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíteni.



Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)



© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin