Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

Bemutatkozás

Kedves leendő ügyfelünk!                                         


Regisztrált mérlegképes könyvelőként és bejegyzett adótanácsadóként, többéves szakmai tapasztalattal, teljes körű számviteli szolgáltatást nyújtunk.

Cégünk a Könyv-Tár 2000 Adótanácsadó és Könyvelő Kft  2000-től folyamatosan működik.   

Az irodánk létszáma jelenleg is 2 főből áll. Kolléganőmmel  15 éve dolgozunk együtt, korábban más volt a cégünk elnevezése.

Budapest és Budapest környéki cégekenek könyvelünk.

Adótanácsadást, adómegtakarítási ötleteket adunk.

Célunk, hogy ügyfeleink minél kevesebb adót fizessen, természetesen a törvényes határokon belül.


Teljeskörűen vállaljuk a cég képviseletét az eljáró hatóságok előtt ( APEH revízió, munkaügyi , illetve Tb. ellenőrzések stb. )

Szakmai ismereteinket folyamatosan bővítjük annak érdekében, hogy ügyfeleinkkel hosszú távú és eredményes munkakapcsolatot alakíthassunk ki, és elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal.

Figyelje honlapunkat! Itt folyamatosan tájékozódhat. Hasznos segítséget nyújtunk mindennapi munkájához.


 Bloggerhttp://ezezelso.blogspot.com

Könyvelő iroda

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

����������������������������������������

______________________

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2017. január 1-től már lehetőség van arra, hogy az adózók az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló bevallási kötelezettségüket – meghatározott elektronikus bevallási nyomtatványon – az állami adó- és vámhatósághoz (továbbiakban: NAV) teljesítsék1. Több önkormányzatot érintő adókötelezettség esetén lehetőség van a HIPA bevallások egyidejű beküldésére, mivel az Ügyfélkapun biztosított a csoportos küldés.

Helyiadó-ügyben továbbra is az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek önkormányzata a helyi adót bevezette2. Ezért a NAV a helyi iparűzési adóról szóló bevallást (továbbiakban: HIPA bevallást) – befogadó nyugta kiadása mellett – késedelem és tartalmi vizsgálat nélkül, elektronikusan továbbítja az adóalany által megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóságnak. A NAV nem vizsgálja a benyújtási jogosultságot sem, annak céljából a beküldő adóazonosító jelét és nevét továbbítja az önkormányzatnak.

A NAV-hoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.

Az iparűzési adóból származó bevétel változatlanul a települési önkormányzat saját bevétele. Az adózónak az adót – függetlenül attól, hogy a HIPA bevallását a NAV-on keresztül nyújtotta be – az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetnie.

Az egyes önkormányzatok rendeleteiben rögzített különös szabályokról (például az adó mértékéről, az önkormányzat döntése szerinti kedvezmények, mentességek szabályairól), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségeiről az adott önkormányzat saját honlapján, illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) kaphat részletesebb tájékoztatást.

Az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogramra (ÁNYK) optimalizált HIPA bevallás kitöltő programja, a kitöltési útmutató, valamint a kitöltést segítő aktív súgó a NAV honlapján érhető el: http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok.

A 2016. adóév vonatkozásában a 16HIPA jelű, a 2017. adóév vonatkozásában a 17HIPA jelű nyomtatvány alkalmazandó. A helyes kitöltésben rövid, figyelmeztető üzenetek nyújtanak segítséget.

A HIPA bevallás főlapjának fejlécén található lenyíló listából ki kell választani a székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságát (fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóságot), valamint kötelezően ki kell tölteni az adózó adóazonosító számát. Amennyiben a benyújtott bevalláson feltüntetett adóazonosító szám a NAV nyilvántartásában nem szerepel, akkor a NAV „Elutasító nyugta”-t küld az adózó elektronikus tárhelyére.

Az ÁNYK programban lehetőség van arra, hogy az adózó egy már elkészített bevallása adattartalmát átmásolja egy új bevallásba, majd az adatokat szükség szerint módosítsa. Azegyszerre több HIPA bevallást beküldő adózóknak célszerű először egy bevallást feltölteni azokkal az adatokkal, amelyeket egységesen, minden önkormányzat esetén szükséges megjeleníteni (pl: az adózó azonosításához szükséges adatok, az adó levezetéséhez szükséges vállalati szintű adatok és hozzájuk tartozó betétlapok). Így ezek másolását követően a többi nyomtatványon már csak az adott önkormányzatra vonatkozó egyedi adatok kiegészítése szükséges.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

_____________________________

1 A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 42/D. §
2 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 82. § (1) bekezdése

________________

Adót és hozzájárulást minden munkáltatónak fizetnie kell, azonban lényeges kérdés, hogy pontosan mennyit és milyen jellegű kedvezmények érvényesíthetők a terhek csökkentése érdekében. Jelen esetben a D.A.S. JogSzerviz szakértői a kifizetők szociális hozzájárulási adókedvezményeit magyarázzák el.

..

A szociális hozzájárulási kedvezményeket – a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő kivételével – kizárólag a munkaviszonyban álló dolgozók jogviszonya alapján érvényesítheti a kifizető.

Az a kifizető, aki valamennyi feltételnek megfelel, igénybe veheti a kedvezményt, kivéve, ha esetlegesen költségvetési szerv a kifizető .

Az igénybe vehető kedvezmények a fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét csökkentik a havi munkabér előre meghatározott százalékával. Fontos kiemelni, habár a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adóalappal, a szociális hozzájárulási adókedvezmény nem jelenti automatikusan a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezmény érvényesítését is.

A maximális kedvezményalap összege általában fix, havi 100 000 Ft, kutatók esetében 500 000 Ft, illetőleg 200 000 Ft, viszont megváltozott munkaképességű vállalkozók, esetleg rehabilitációs kártyával rendelkezők esetében a minimálbér kétszerese.

Kategóriák és kedvezmények

A kedvezmények az alábbi kategóriák után érvényesíthetők: a részmunkaidős foglalkoztatás esetében, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló, valamint a közfoglalkoztatás után, a szakképesítést nem igénylő munkavállalók után, a Karrier Híd Program keretében foglalkoztatott munkavállalók után.

..........................................................................................................................................................

 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-

A béren kívüli juttatások egyik közkedvelt formája a Széchenyi Pihenőkártya. Népszerűsége nemcsak a bérnél kedvezőbb adóterhével magyarázható, hanem annak széles körű felhasználhatóságával is. Alábbi írásunkban a Széchenyi Pihenőkártya-számlára utalt munkáltatói támogatás részleteit mutatjuk be, kitérve a 2016-os adózási szabályokra is – írja a munkajog.hu.

A SZÉP kártya bevezetésére 2011-ben került sor, elsőként az Üdülési csekk kiváltására. A következő évtől azonban a szálláshely mellett már vendéglátás és szabadidős programok, szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget biztosított.

A SZÉP kártya utalványkártyaként működik, jelenleg a K&H, MKB és OTP banknál igényelhető.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint az adóévben béren kívüli juttatásként Széchenyi Pihenőkártya-számlára utalt támogatás három, egymástól elkülönített, különböző célt szolgáló alszámlára teljesíthető a következő bontás szerint:

szálláshely alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 225 000 Ft támogatás

vendéglátás alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 150 000 Ft támogatás

szabadidő alszámlára utalható – több juttatótól származóan együttvéve- legfeljebb 75 000 Ft támogatás

Annak szabályait, hogy az adott alszámla milyen szolgáltatás igénybevételére használható fel, az55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet szabályozza. A teljesség igénye nélkül ezek a következő szolgáltatások lehetnek:

Szálláshely szolgáltatás, - mely mindhárom alszámla terhére rendezhető-, ahogy 2013. július 1-jétől a gyógyfürdők és strandbelépők is.

A belföldi utazási csomagok, a szálláshelyen igénybe vehető bármilyen szolgáltatások azonban kizárólag szálláshely zsebből fizethetők.

A vendéglátás alszámláról az éttermi, mozgó és egyéb vendéglátás teljesíthető és ez a zseb is felhasználható szálláshely-szolgáltatás illetve gyógyfürdő és strandszolgáltatás igénybevételekor.

A szabadidő alszámla viszonylag bővebb lehetőséget ad a keret elköltésére, hiszen segítségével könnyedén látogatható múzeum, növény-, állatkert, cirkusz, de akár vidámpark is.

Az egyéb szórakoztatás és szabadidős tevékenység, valamint sporteszköz kölcsönzése mellett sportrendezvények nevezési és regisztrációs díjai is fizethetők a szabadidő alszámláról.

A Kormányrendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló a közeli hozzátartozói részére is igényeljen kártyát. A társkártya segítségével a közeli hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg.

A SZÉP kártyán lévő összeg, a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig használható fel. Amennyiben a megadott határidőig nem kerül felhasználásra a fennmaradó összeg lejártnak minősül, s az ellenérték a munkáltatónak visszafizetésre kerül. A munkavállaló halála esetén azonban ezt a lejárati időt nem kell figyelembe venni, az az örökösök részére készpénzben teljesítendő a hagyatékátadó végzésben foglaltak szerint.

2016-ban a munkáltatót a juttatás 1,19 szerese után terheli 15%-os személyi jövedelemadó és 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettség. A kedvező adózás a három zseb együttes 450 000 forintos összeghatárig biztosított és ez az összeg nem számít bele az éves rekreációs keretösszegbe.

Forrás: munkajog.hu

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Cégautó adó:

NAV Cégautóadó 10032000-01076167

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyéni vállalkozók bevallási határidő:   2016.február 25.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA):

Adóelőleg megfizetésének határideje: 2016. április 14.
2016. július 14.
2016. október 13.
Adóelőleg kiegészítés az éves adó összegére: 2016. december 20.

2016. évi EVA bevallása:

Bevételi nyilvántartást vezetőknek: 2017. február 25.

Kettős könyvvitelt vezetőknek: 2017. május 31.

 NAV Egyszerűsített vállalkozói adó 10032000-01076033

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kisadózó vállalkozások tételes adója KATA:

A tételes adót nem kell minden hónapban bevallani, mivel a fizetendő adó mértékét a NAV a bejelentkezéssel automatikusan előírja a folyószámlán.

Fizetési határidő: tárgyhónapot követő hónap 12. napja

Nyilatkozattételi kötelezettség a 2016. évben megszerzett bevételekről

Bevallási határidő: 2017. február 25.

 NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója 10032000-01076349

Amennyiben a kisadózó az adóévben átlépi a bevételi határt, 40 százalékos adót kell fizetnie.

A százalékos mértékű adó fizetési határideje: 2017. február 25.

------------------------------------------------------------------------------------------






------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Megszűnik a passzív táppénz

A változások célja elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása. A törvény kimondja a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetén járó, vagyis a passzív táppénzt eltörlését.

A módosítás értelmében a táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben kötelesek soron kívül fogadni, ha a biztosított az ellátást a keresőképtelenségét okozó betegsége miatt veszi igénybe. Ennek oka, hogy a táppénzen lévők minél előbb igénybe tudják venni az indokolt egészségügyi ellátásokat, s így hamarabb visszanyerjék munkavégzési képességüket.

A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok módosításának célja a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalán a költségvetési törvényben meghatározott háromszázmilliárd forintos egyenleg tartása. Az új szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések, a gyártókra súlyos szabálytalanság esetén kiszabható bírság maximumát pedig 25-ről 500 millió forintra emelik.

 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------










-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
































---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Csak energiatanúsítvánnyal lehet lakást bérbe adni januártól

A bérleti szerződés megkötése előtt a tulajdonosnak el kell készíttetnie a lakás energiatanúsítványát. Jelenleg a piacon ezért 40-120 ezer forintot kérnek.

A szerződés megkötése előtt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő bérlőnek, aki azt a megtekintéskor - írásos nyilatkozattal - elismeri.

Ha megkötik a bérleti szerződést, akkor pedig a tulajdonosnak át kell adnia az energetikai tanúsítvány eredeti - vagy közjegyző által hitelesített példányát - a bérlőnek. A közjegyző oldalanként 300 forintért hitelesíti a dokumentumot, egy tanúsítvány általában 10-20 oldalas.

Az energia tanúsítvány egy olyan dokumentum, amely meghatározza - számítással - az adott lakás fűtési energiaigényét, és a számítás végén - akár a mosó-, vagy hűtőgépeken látható - matricán jelzi, hogy a lakás A, B, C vagy még rosszabb energetikai jellemzővel bír. A tanúsítók általában javaslatot tesznek az energiafelhasználás csökkentésére, és leírják, hogy az mennyibe kerül.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egyéni vállalkozások számlázása

Januártól az egyéni vállalkozások alapítása eljárásjogilag – elsősorban az EU

jogharmonizáció miatt- jelentősen egyszerűsödik. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a Magyar Közlöny 161.(2009.11.16.) számában található

Megszűnik a kötelező vállalkozói igazolvány is. Az egyéni vállalkozó – a tevékenysége során bármikor, de már díjfizetés fejében - kérhet egyéni vállalkozói igazolványt is, amely a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja.

Az egyéni vállalkozókat eddig az EV-igazolvány száma azonosította, ezt kellett a kiállított számlákon szerepeltetni. Ezek után egy új szám, az EV számot kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az "egyéni vállalkozó" megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért – változatlanul – teljes vagyonával felel. Az sem változott, hogy amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti, gazdálkodását és adózási feltételeit továbbra is az Szja törvény előírásai határozzák meg.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Fúrt kutak adóztatása

(2017-03-21 15:05:53)

Az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló belügyminisztériumi rendelettervezet tartalmaz egy űrlapot is, amely a telkeken lévő kutak kivitelezési, továbbá üzemeltetési és fennmaradási engedélyéhez kell kitölteni.

Hamarosan több vízgazdálkodási rendelet is módosulhat, többek között az is, amely az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakról szól, ezekre a helyi jegyző ad engedélyt – hívja fel a figyelmet a 24.hu.

A most érvényben lévő szabályozás értelmében csak az ilyen kút ásásához, illetve fúrásához kell engedélyt kérni és ennek az űrlapját tartalmazza a hatályos rendelet. A készülő módosítás szerint az új űrlapot már nemcsak az ilyen kút létesítéséhez, hanem az üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez is ki kell tölteni.

A rovatok között szerepel annak a megadása is, hogy a tulajdonos naponta és melyik idényben hány köbméter vizet vesz ki a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba, vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell majd határozni a kút maximális vízhozamát és fotódokumentációt is, majd az egészet alá kell írni a tulajdonosnak.


Erre számíthatnak a magyarok kétharmada

(2016-08-05 18:59:54)
  A magyar lakosság 64 százaléka szerint nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd, mindössze három százalékuk véli úgy, hogy  biztosan       meg fog tudni élni nyugdíjából – derül ki az OTP öngondoskodási index eredményeiből.

Ez azt eredményezheti, hogy a ma ismert békés nyugdíjas évek eltűnnek, és az emberek jelentős részének kell majd élete utolsó időszakát is munkával töltenie – mutatott rá az MTI-hez eljuttatott közleményben Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy ma 35 éves fiatal nyugdíjas koráig havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a mai átlagnyugdíj 25 százalékával növelheti időskori bevételeit.

Ertl András, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere ismertette: tízből mindössze négy 15 és 69 év közötti magyarnak van akármilyen megtakarítása. A harmincas éveikben járó megtakarítóknak mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas korra, tehát minden ötödik-hatodik ember a korcsoportból. A nyugdíjhoz közeledő ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, majdnem minden negyedik áldoz a gondtalan időskori évek érdekében – mondta. Kiemelte: érdemes időben megtenni az első lépést, hiszen 5 százalékos hozam mellett egy befektetés 10 év alatt 1,6-szorosára hízik, 30 év alatt viszont 4,3-szorosára.










Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)




Pénzforgalmi szemléletű áfa

(2012-10-29 10:15:22)

Pénzforgalmi szemléletű áfa

2012.10.19 12:00, Kovácsné Álmosdy Judit, :

A kisvállalkozásoknak pénzügyi helyzetüktől függően meg kellene gondolniuk, hogy 2013-tól válasszák-e a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást! Ez egy kedvező lehetőség lenne azoknak a vállalkozásoknak, akik gyakran késve kapják meg a számlájuk ellenértékét a vevőtől, de akkor mindjárt kifizetik a szállítóikat.

Mindenki számára ismerős, hogy ha késve fizet a vevő, akkor az adott áfa-bevallási időszakban meg kell előlegezni a számla áfájának befizetését. (Bár ez nem ennyire egyszerű, ha közben bőven van levonható áfa is, de a jelenség mégis elég jellemző.)

A pénzforgalmi áfa-bevallás lényege, hogy az adó-elszámolási időszakban (havi, negyedéves, éves,) befolyt bevételeink felszámított általános forgalmi adóját állíthatjuk szembe az adott időszakban általunk kifizetett számlák előzetesen felszámított levonható áfájával.

A pénzforgalmi áfa-bevallás elkészítése során az adóalany:

- egyrészt az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89.§ szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.).

Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, (kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az értékhatár szempontjából is vannak olyan tételek, amelyek nem számítandók bele. Ezek a következők:

a) az adóalanynál tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

b) az adóalanynál immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

c) a terméknek az áfa-törvény 89.§-a szerinti értékesítése,

c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Ha túllépik a 125 millió forintos értékhatárt, a második naptári év végéig nem választható újra a pénzforgalmi adózás.

Pénzforgalmi áfa-elszámolás esetén, 2013-tól a számla kötelező tartalmi eleme, hogy egyértelműen utalni kell vagy szövegesen, vagy jogszabályi hivatkozással a bizonylaton a pénzforgalmi módszer alkalmazására. Annak a számlának a fizetendő áfája nem kezelhető pénzforgalmi szemléletben, amelyen nem tüntetik fel a pénzforgalmi adózást.

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal a 2013. január 1. napjától kezdődő adó-megállapítási időszakra alkalmazhatja.

Általánosságban a rendszeresen áfa-befizető pozícióban lévő és rövidebb elszámolási időszakú adózók számára lehet előnyös a pénzforgalmi bevallás. Igaz, hogy külön nyilvántartást igényel, azaz többletmunkát, de megéri. A visszaigénylő pozícióban lévők (fordított adózást alkalmazók) számára nem jelent kedvezőbb pénzügyi pozíciót.

© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin