Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

A KIVA alanyiság megszünése

(2019-02-13 17:33:14)

A kivaalanyiság megszűnésének esetei

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó,                                                                                                                                                mérlegképes könyvelő

A magyar adórendszerben 2013. január 1-jén bevezetett kisvállalati adó (kiva) egyik nagy előnye, hogy év közben is választható. Az adóalanyiság választásának feltételei mellett aránylag kevés szó esik az adóalanyiság megszűnésének eseteiről.

A kivaalanyiság alapvetően két módon szűnhet meg: 1. Saját elhatározásból 2. Meghatározott jogszabályi előírások miatti kényszerből.

A kivát szabályozó 2012 évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) 19. § (2) bekezdés értelmében a kivaalanyiság annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyben az adóalany bejelenti az adóhatóságnak, hogy a továbbiakban már nem kívánja alkalmazni ezen adózási módot. A bejelentést azonban csakis december 1-je és december 20-a között lehet megtenni azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztő.

Vagyis a kisadózók tételes adójával (kata) ellentétben, a kivából év közben nem lehet kilépni saját elhatározásból. Ha pedig az adóalany elmulasztja a december 20-ai kijelentkezési határidőt, akkor a következő évet is kivaalanyként kezdi meg.

A Kiva tv. 19. § (5) bekezdése 2019. január 1-jétől 12 olyan esetet sorol fel, amikor év közben is törvényi kényszer vet véget az adóalanyiságnak. A legfontosabbak – s valószínűsíthetően a legyakoribbak – ezek közül a következők:

♦         Ha az adóalany bevétele bármely negyedév első napján meghaladja a 3 milliárd forintot, akkor az adott negyedév első napját megelőző napon szűnik meg az adóalanyiság.

Ha tehát az adóalany bevétele például augusztus 27-én lépi át a 3 milliárd forintos értékhatárt, akkor az adóalanyiság szeptember 30-án szűnik meg, mivel az október 1-jével kezdődő negyedik negyedév első napján fogja először átlépni a bevételi értékhatárt, s az azt megelőző nap szeptember 30-a.

Ha pedig az adóalany a 3 milliárd forintos bevételi értékhatárt csak október 1-je után lépi át, akkor tulajdonképpen nem veszíti el az adóalanyiságát az adóévben, mert nem teljesül az a feltétel, hogy az adóév bármely negyedévének első napján átlépi a fenti összeghatárt.

A bevételeket a számviteli törvény előírásai szerint kell megállapítani. A bevételek között valamennyi bevételt – vagyis az értékesítés nettó árbevételét, egyéb bevételeket, pénzügyi műveletek bevételeit – figyelembe kell venni.

♦         A kata adózási módhoz hasonlóan a végelszámolás, felszámolás vagy az egyesülés és szétválás elhatározása is az adóalanyiság automatikus megszűnését vonja maga után. Ezen esetekben a fenti események kezdő napját megelőző nappal zárul az adóalanyiság. 

♦         Szintén megszűnik az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki nyugtaadási vagy számlaadási kötelezettség nem teljesítése vagy be nem jelentett személy foglalkoztatása vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt. Az előbb felsorolt esetek az Adózás rendjéről szóló törvény szerint egyébként is súlyosabb megítélés alá esnek, mint más mulasztás. Az adóalanyiság ilyenkor mindig a bírságról szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg. 

♦         Adószám törlése esetén szintén az erről szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg az adóalanyiság. 

♦         Az adóalanyiság megszűnését vonja maga után az az eset is, ha az adóalany nettó módon számított végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Az adótartozás számításánál tehát csakis a NAV által nyilvántartott adókat kell figyelembe venni. A helyiadó-tartozások nincsenek kihatással az adóalanyiság megszűnésére. A nettó módon történő számítás pedig azt jelenti, hogy az egyes adónemen meglévő több mint 1 millió forintos tartozást e tekintetben csökkenti a más adónemeken meglévő esetleges túlfizetések összege, s a kettő egyenlegének nem szabad meghaladnia az 1 millió forintot az év végén. 

Ha azonban az így meghatározott adótartozás mégis meghaladná az 1 millió forintot, akkor az adóhatóság határozatot hoz az adóalanyiság megszűnéséról. Ezen határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság.

Sajnos a kiva esetén nem alkalmazható az a kataalanyokra előírt kedvezmény, hogy amennyiben az adótartozást a fenti határozat véglegessé válásáig megfizeti az adóalany, akkor az adóalanyiság mégsem szűnik meg. 

♦         A kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 100 főt. Az adóalanyiság ilyenkor igen hirtelen, már az előbb említett létszámváltozás hónapjának utolsó napján megszűnik.

A statisztikai állományi létszám meghatározásánál a KSH 2009. január 1-jén érvényes Útmutatójában meghatározott módszert kell alkalmazni. Ennek során az útmutató 1.1 alpontjában szereplő ”Alkalmazásban állók” létszámából kell kiindulni.

Az alkalmazásban állók közé tartoznak mindenekelőtt a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló személyek függetlenül attól, hogy részmunkaidősek e vagy sem. A külföldi kiküldetésben lévőket is figyelembe kell venni.

Szintén számításba kell venni a megbízási szerződés keretében munkát folytató személyeket, de csak akkor, ha havi átlagban legalább 60 órányi tevékenységet végeznek az adóalanynál.

A személyesen közreműködő tagokat akkor kell figyelembe venni, ha havi átlagban legalább 60 órát tesz ki a közreműködésük időtartama és munkájukért díjazásban részesülnek.

Szakképző iskolai tanulót csak akkor vehetünk figyelembe a statisztikai állományi létszámnál, ha már az általános munkarendben, legalább a minimálbér ellenében foglalkoztatják őket.

A statisztikai állományi létszám számításánál nem szabad figyelembe venni azt a személyesen közreműködő tagot, aki nem részesül személyes közreműködői díjban. Szintén figyelmen kívül kell hagyni azon foglalkoztatottakat is, akiknek folyamatos foglalkoztatása havi átlagban nem éri el az 5 napot, valamint mindazon munkaviszonyban állókat sem, akiknek foglalkoztatása havi átlagban nem éri el a 60 órát.

A létszámnál figyelmen kívül kell hagyni továbbá a szülési szabadságon, valamint a gyermek nevelése miatt fizetési szabadságon lévő személyeket is. Úgyszintén figyelmen kívül kell hagyni az 1 hónapon túl keresőképtelen vagy különböző okokból fizetés nélküli szabadságon lévő személyeket is.

A statisztikai állományi létszám számításánál mindenképpen javasolt a fent említett statisztikai útmutató részletes tanulmányozása.

♦         2019. január 1-jétől a jogalkotó az adóalanyiság megszűnésének számos újabb esetkörét iktatta be a törvénybe.

E szerint a kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik vagy a társasági adóról szóló törvényben újonnan meghatározott alultőkésítés tényállása következik be nála.

A kiva esetén alultőkésítésről akkor beszélünk, ha a vállalkozási tevékenységének finanszírozási költségei (például kamatok) több mint 939 810 000 forinttal meghaladják a kamatbevételeit vagy az azzal azonos tartalmú más bevételeit.

Mindkét esetben az adóalanyiság már az adott adóév első napját megelőző nappal megszűnik. Vagyis kimondhatjuk, hogy kivás cég sem alultőkésített, sem ellenőrzött külföldi társaság tulajdonosa nem lehet.

♦         Végül a kivaalanyiság megszűnik akkor is, ha az adóalany megváltoztatja a mérleg fordulónapját. Ebben az esetben a választott mérlegfordulónappal szűnik meg az adóalanyiság. 

Bármilyen okból is történjen a kivaalanyiság elvesztése, a kilépést követően új üzleti év veszi kezdetét, vagyis a kilépés dátuma számviteli értelemben üzleti évet záró fordulónapot keletkeztet, melyre a beszámolót el kell készíteni és letétbe kell helyezni, valamint közzé is kell tenni.










Próbamunka szerződés nélkül.

(2019-02-13 17:01:54)

Próbamunka szerződés nélkül

  • adozona.hu

A vendéglátásban elterjedt gyakorlat, hogy a leendő munkavállalók alkalmasságát a munkaszerződés megkötése előtt munkában tesztelik. Az is előfordul, hogy szakácsok más munkáltatónál dolgoznak, hogy elsajátítsák a neves séf fortélyait. Mi a szabályos rendezése az ilyen ügyeknek? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A vendéglátói tevékenységet végző társaság a leendő alkalmazottjait interjú keretében választja ki, de a beszélgetésekből álló szűrések után fennmaradó néhány fő egy napot a helyszínen is eltölt (konyha, pincérkedés stb.), hogy bemutassa gyakorlati rátermettségét. Tehát ez a gyakorlati szűrés része a munkavállalók kiválasztási folyamatának. Mindezek után kerül sor a munkaviszony létrejöttére. Kérdésként merült fel, hogy a gyakorlati napon keletkezik-e munkavégzésre irányuló jogviszony? Mi a helyes eljárás munkaügyi jogilag? Esetleges munkaügyi ellenőrzés során mivel kell tudnunk igazolni ezen viszonyt? A vendéglátásban egyre gyakrabban fordul elő az az eset, hogy egy cég elküldi a vele munkaviszonyban álló séfjét tanulni a másik vendéglátós cég séfjéhez egy-két napra, így ő tanulás közben értelemszerűen tevékenykedik is, de a cél a tanulás, fortélyok elsajátíttatása, és nem a munkavégzés (nyilván a fogadó séf bír nagyobb tudással). Véleményünk szerint ez az eset nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Jól gondoljuk? Viszont felmerült az, hogy a két cég között létrejött-e valamiféle szolgáltatás? Esetleg van-e bizonylat (számla)-kiállítási kötelezettség? (Egyébként ezek megállapodások alapján ingyenesen történnek.)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A próbaidő intézményének célja, hogy a felek kölcsönösen megismerjék a munkaviszony körülményeit, a munkavégzés feltételeit, és amennyiben azokat nem tartják megfelelőnek, azonnali hatályú felmondással megszüntethessék a munkaviszonyt. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítését megelőzően próbamunkát rendel el a munkavállaló számára annak érdekében, hogy meggyőződjön az alkalmasságáról. A következetes bírói gyakorlat e körben akként rendelkezik, hogy nincs jogszabályi alapja a „próbamunka” keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak (EBH 2001.597.). Ha ilyen foglalkoztatásra sor kerül, az munkaviszonynak minősül, mely megszüntetésére kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor jogszerűen. Ezért nem felel meg a törvénynek a munkáltatók azon gyakorlata, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően úgynevezett próbamunka keretében munkát végeztessenek a munkavállalóval. Így a próbamunka is munkaviszonynak minősül (EBH 2001.2.), és ezért ellenérték illeti meg a munkavállalót.

Álláspontom szerint a kérdés szerinti eset is a fenti körbe tartozik, hiszen az érintett személy aktív tevékenységet folytat, gyakorlati rátermettségét másként nem tudja bemutatni, még ha nem is a munkavégzés a cél. Megítélésem szerint nem lehetne olyan dokumentációt, megállapodást készíteni erről, melyet a hatóság egy ellenőrzés során biztosan elfogadna, hiszen nem tudunk eltekinteni a munkavégzés tényétől. Erre figyelemmel javaslom ilyen esetekre az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony létesítését a kívánt óraszámban (természetesen a „hagyományos” munkaviszony is megoldás, próbaidő kikötése mellett).

A két cég között, ha nem munkaviszonyról lenne szó, egyszerűen egy ingyenes megbízási szerződést kellene kötni. A munkaviszony nehezít a helyzeten, hiszen a munkavállalónak a munkáltatónál kell munkát végeznie. Ugyanakkor az Mt. ismeri a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás intézményét, e körben a más munkáltatónál történő munkavégzést, ami azonban efo esetén sajnos nem alkalmazható. Így én a megoldást abban látom, hogy a másik cégnél kellene adott napra egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíteni.



Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)



© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin