Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

Referenciák

Lázár és Társa

    Pro Bona Kft

     KZM Trade kft

     Plan Cat Kft                                                                                                                  Iroda24[1].jpg - 2.89 KB

     Nicosti Kft

    Plan Flat Kft

      Canephora Kft

A 92 Ingatlanhasznosító Kft

     ELYAA Kft

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A családi járulékkedvezmény alakulása 2019-ben

Családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja tv.) szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult és egyben a Tbj. szerint biztosított személy érvényesíthet.

2019. február 26. A családi járulékkedvezmény megosztással is érvényesítő, azáltal, hogy arra jogosult a biztosított házastársa, illetve élettársa is. Nyilván a házastársnak, élettársnak is rendelkeznie kell jogosultsággal és a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonnyal. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

A családi járulékkedvezmény összege

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből
a)    a biztosított által vagy
b)    az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy
c)    a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen
ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb az említett járulékok együttes összege.

A családi járulékkedvezményt az arra jogosult személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

A családi járulékkedvezmény összegét a biztosított az éves bevallásában feltünteti. A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).

Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

A családi járulékkedvezmény és a társadalombiztosítási ellátások

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Amiatt, hogy a biztosított az egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulékot nem, vagy kevesebb összegben fizeti meg, az egyes ellátások [táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, nyugdíj stb.] összege kevesebb nem lehet!

Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja a jogosulatlan igénybevétel esetére előírt különbözeti bírság megfizetésének kötelezettségét.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. Erre az a kifizető is köteles, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet (például megbízási díjat) juttat.

A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b)    ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c)    ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló törvény szerinti bevallásában vallja be.

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg.

A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
b)    nyugdíjjárulék
összege.

A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b)    ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c)    ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

Ha a családi járulékkedvezmény megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.

Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie.

A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.
2015. január 1-jétől érvényes szabály szerint a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
-    a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
-    a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.

A foglalkoztató által kiadandó igazolások

Mivel a biztosított magánszemély éves elszámolási kötelezettséggel tartozik a foglalkoztató az évközi és az éves járulékigazolásokon köteles az egyes járulékok mellett feltüntetni azt is, hogy mekkora összegű családi járulékkedvezményt érvényesített a munkabérből.
[Tbj. 47. § (3) bekezdés és 50. § (6) bekezdés]

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

A családi kedvezmény összege

Az Szja tv. 29/A. §-ában szabályozott családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 2019. január 1-jétől:
•    egy eltartott esetén                    66.670 forint,
•    kettő eltartott esetén                133.330 forint,
•    három és minden további eltartott esetén        220.000 forint.

Számítási példák 2019. évre

Példa 1.


A két gyermekes apa bruttó havi keresete 142.000 forint. A két gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (2 × 133.330 forint) = 266.660 forint. Mivel a személyi jövedelemadó-alap csak 142.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 124.660 forint után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:
A 124.660 forint 15 százaléka 18.699 forint.
A 18.699 forint további kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető figyelembe ebben a sorrendben:
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből.


A 142.000 forintos bér 4 százaléka 5.680 forint. A 142.000 forint 3 százaléka 4.260 forint. Együtt ez már 9.940 forint, de még ez sem elegendő. Így a 142.000 forintra eső 10 százalékos nyugdíjjárulékból (ami 14.200 forint) is igénybe vehetünk még 8.759 forintot.
Hasonló kondíciók mellett a nyugdíjjárulékból 2018. évben csak 3.761 forint volt igénybe vehető, tehát 2019-től további havi 4.998 forint marad a család zsebében!

Példa 2.


A három gyermekes apa bruttó havi keresete 300.000 forint. A három gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (3 × 220.000 forint) = 660 000 forint. Mivel a személyi jövedelemadó-alap csak 300.000 forintig csökkenthető, a fennmaradó 360.000 forint után a kedvezmény a járulékokból vehető figyelembe a következő módon:
A 360.000 forint 15 százaléka 54.000 forint.
Az 54.000 forint további kedvezmény családi járulékkedvezményként vehető figyelembe ebben a sorrendben:
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összegéből.


A 300.000 forintos bér után
-    a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék összege 12.000 forint,
-    a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege 9.000 forint,
-    a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék összege 30.000 forint,
a járulékok együttes összege 51.000 forint, így valamennyi járulékot figyelembe véve érvényesíthető teljes összegben a kedvezmény. A családi járulékkedvezmény ellenére maradt még 3.000 forint nem érvényesíthető kedvezmény!

Példa 3.
Az egy gyermekes anya bruttó havi keresete 160.000 forint. Az egy gyermek után figyelembe vehető adóalapot csökkentő összeg (1 × 66.670 forint) = 66.670 forint.
A 66.670 forint 15 százaléka 10.000 forint. A 160.000 forintos bér után fizetendő személyi jövedelemadó 24.000 forint.
Ebben az esetben családi járulékkedvezmény igénybevételére nem kerül sor, a kedvezmény az adóból teljes egészében igénybe vehető. A dolgozótól a 160.000 forintos bérből a teljes összegű természetbeni egészségbiztosítási, pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék levonásra kerül.

(dr. Futó Gábor)

 §§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§


Meddig kell a munkaügyi iratokat megőrizni ?

(2019-03-06 15:57:38)


2019-02-10

Évek, sőt mondhatni már azt is, hogy évtizedek óta gyakran felmerülő probléma, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállaló nem tudja igazolni a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt, illetve a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló jövedelmet.

Ezt a problémát kívánta megoldani a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2018. december 23-án hatályba lépett kiegészítése, melynek lényege, hogy a foglalkoztatóknak a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig kell megőrizniük a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratokat, a foglalkoztató megszűnésének esetére pedig elrendeli az iratőrzés helyének bejelentését.

A hiánypótló rendelkezés értelmében a foglalkoztató köteles a biztosított, volt biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig megőrizni. Ez a kötelezettség akár 40-50 évig terjedő kötelezettséget is jelenthet.

A foglalkoztató a jogutód nélküli megszűnése (pl. végelszámolás, felszámolás) esetén köteles a munkaügyi iratok megőrzéséről gondoskodni, és az iratok őrzésének helyét a székhelye, telephelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a foglalkoztató képviselője, illetve a felszámoló, végelszámoló köteles a 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni, ha arra korábban nem került sor.

Érdemes megemlíteni, hogy manapság egyre több foglalkoztató könyvelését, bérszámfejtését külső szolgáltató végzi, melynek következtében a munkaügyi iratok adattartalmát más szolgáltató tárolja. Ilyen esetben a szerződéses kapcsolat megszűnését követően gondoskodni kell arról, hogy a könyvelést, bérszámfejtést végző szolgáltató a munkaügyi iratokat (legyenek azok akár papír alapú iratok, akár elektronikus úton tárolt adatok) átadja a foglalkoztató részére.

A nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratok megőrzésének határidejére vonatkozó rendelkezés – átmeneti szabályozás nélkül – 2018. december 23-án lépett hatályba. Elvileg a határidős kötelezettség ezen időponttól kezdődően terheli a foglalkoztatókat. Ha például a munkavállaló most 2019. januárjában tölti be a 25. életévét, akkor az ő biztosítási jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembe vételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó 2018. december 22. napját követően keletkezett munkaügyi iratokat a jelenlegi és a jövőbeli munkáltatóinak 2064. januárjáig kell megőrizni, feltételezve, hogy a munkavállaló 65 évesen, 2059. januárjában tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. 

A 2018. december 23. napját megelőzően keletkezett iratokra – a Szerző megítélése szerint – azok a korábbi szabályok érvényesek, amelyek nem rendezték egyértelműen a nyugdíj-megállapítás szempontjából releváns munkaügyi iratok megőrzési kötelezettségét. Így az átmeneti szabályozás hiánya továbbra sem oldotta meg a hatályba lépést megelőzően keletkezett, ezen munkaügyi iratok megőrzési idejére vonatkozó jogbizonytalanságot.

Kapcsolódó jogszabály:
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról



Pénzforgalmi szemléletű áfa

(2019-03-06 15:57:33)

Pénzforgalmi szemléletű áfa

2012.10.19 12:00, Kovácsné Álmosdy Judit, :

A kisvállalkozásoknak pénzügyi helyzetüktől függően meg kellene gondolniuk, hogy 2013-tól válasszák-e a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást! Ez egy kedvező lehetőség lenne azoknak a vállalkozásoknak, akik gyakran késve kapják meg a számlájuk ellenértékét a vevőtől, de akkor mindjárt kifizetik a szállítóikat.

Mindenki számára ismerős, hogy ha késve fizet a vevő, akkor az adott áfa-bevallási időszakban meg kell előlegezni a számla áfájának befizetését. (Bár ez nem ennyire egyszerű, ha közben bőven van levonható áfa is, de a jelenség mégis elég jellemző.)

A pénzforgalmi áfa-bevallás lényege, hogy az adó-elszámolási időszakban (havi, negyedéves, éves,) befolyt bevételeink felszámított általános forgalmi adóját állíthatjuk szembe az adott időszakban általunk kifizetett számlák előzetesen felszámított levonható áfájával.

A pénzforgalmi áfa-bevallás elkészítése során az adóalany:

- egyrészt az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89.§ szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.).

Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, (kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az értékhatár szempontjából is vannak olyan tételek, amelyek nem számítandók bele. Ezek a következők:

a) az adóalanynál tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

b) az adóalanynál immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

c) a terméknek az áfa-törvény 89.§-a szerinti értékesítése,

c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Ha túllépik a 125 millió forintos értékhatárt, a második naptári év végéig nem választható újra a pénzforgalmi adózás.

Pénzforgalmi áfa-elszámolás esetén, 2013-tól a számla kötelező tartalmi eleme, hogy egyértelműen utalni kell vagy szövegesen, vagy jogszabályi hivatkozással a bizonylaton a pénzforgalmi módszer alkalmazására. Annak a számlának a fizetendő áfája nem kezelhető pénzforgalmi szemléletben, amelyen nem tüntetik fel a pénzforgalmi adózást.

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal a 2013. január 1. napjától kezdődő adó-megállapítási időszakra alkalmazhatja.

Általánosságban a rendszeresen áfa-befizető pozícióban lévő és rövidebb elszámolási időszakú adózók számára lehet előnyös a pénzforgalmi bevallás. Igaz, hogy külön nyilvántartást igényel, azaz többletmunkát, de megéri. A visszaigénylő pozícióban lévők (fordított adózást alkalmazók) számára nem jelent kedvezőbb pénzügyi pozíciót.


A KIVA alanyiság megszünése

(2019-02-13 17:33:14)

A kivaalanyiság megszűnésének esetei

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó,                                                                                                                                                mérlegképes könyvelő

A magyar adórendszerben 2013. január 1-jén bevezetett kisvállalati adó (kiva) egyik nagy előnye, hogy év közben is választható. Az adóalanyiság választásának feltételei mellett aránylag kevés szó esik az adóalanyiság megszűnésének eseteiről.

A kivaalanyiság alapvetően két módon szűnhet meg: 1. Saját elhatározásból 2. Meghatározott jogszabályi előírások miatti kényszerből.

A kivát szabályozó 2012 évi CXLVII. törvény (Kiva tv.) 19. § (2) bekezdés értelmében a kivaalanyiság annak az évnek az utolsó napján szűnik meg, amelyben az adóalany bejelenti az adóhatóságnak, hogy a továbbiakban már nem kívánja alkalmazni ezen adózási módot. A bejelentést azonban csakis december 1-je és december 20-a között lehet megtenni azzal, hogy a határidő elmulasztása jogvesztő.

Vagyis a kisadózók tételes adójával (kata) ellentétben, a kivából év közben nem lehet kilépni saját elhatározásból. Ha pedig az adóalany elmulasztja a december 20-ai kijelentkezési határidőt, akkor a következő évet is kivaalanyként kezdi meg.

A Kiva tv. 19. § (5) bekezdése 2019. január 1-jétől 12 olyan esetet sorol fel, amikor év közben is törvényi kényszer vet véget az adóalanyiságnak. A legfontosabbak – s valószínűsíthetően a legyakoribbak – ezek közül a következők:

♦         Ha az adóalany bevétele bármely negyedév első napján meghaladja a 3 milliárd forintot, akkor az adott negyedév első napját megelőző napon szűnik meg az adóalanyiság.

Ha tehát az adóalany bevétele például augusztus 27-én lépi át a 3 milliárd forintos értékhatárt, akkor az adóalanyiság szeptember 30-án szűnik meg, mivel az október 1-jével kezdődő negyedik negyedév első napján fogja először átlépni a bevételi értékhatárt, s az azt megelőző nap szeptember 30-a.

Ha pedig az adóalany a 3 milliárd forintos bevételi értékhatárt csak október 1-je után lépi át, akkor tulajdonképpen nem veszíti el az adóalanyiságát az adóévben, mert nem teljesül az a feltétel, hogy az adóév bármely negyedévének első napján átlépi a fenti összeghatárt.

A bevételeket a számviteli törvény előírásai szerint kell megállapítani. A bevételek között valamennyi bevételt – vagyis az értékesítés nettó árbevételét, egyéb bevételeket, pénzügyi műveletek bevételeit – figyelembe kell venni.

♦         A kata adózási módhoz hasonlóan a végelszámolás, felszámolás vagy az egyesülés és szétválás elhatározása is az adóalanyiság automatikus megszűnését vonja maga után. Ezen esetekben a fenti események kezdő napját megelőző nappal zárul az adóalanyiság. 

♦         Szintén megszűnik az adóalanyiság, ha az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki nyugtaadási vagy számlaadási kötelezettség nem teljesítése vagy be nem jelentett személy foglalkoztatása vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt. Az előbb felsorolt esetek az Adózás rendjéről szóló törvény szerint egyébként is súlyosabb megítélés alá esnek, mint más mulasztás. Az adóalanyiság ilyenkor mindig a bírságról szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg. 

♦         Adószám törlése esetén szintén az erről szóló határozat véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napján szűnik meg az adóalanyiság. 

♦         Az adóalanyiság megszűnését vonja maga után az az eset is, ha az adóalany nettó módon számított végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. Az adótartozás számításánál tehát csakis a NAV által nyilvántartott adókat kell figyelembe venni. A helyiadó-tartozások nincsenek kihatással az adóalanyiság megszűnésére. A nettó módon történő számítás pedig azt jelenti, hogy az egyes adónemen meglévő több mint 1 millió forintos tartozást e tekintetben csökkenti a más adónemeken meglévő esetleges túlfizetések összege, s a kettő egyenlegének nem szabad meghaladnia az 1 millió forintot az év végén. 

Ha azonban az így meghatározott adótartozás mégis meghaladná az 1 millió forintot, akkor az adóhatóság határozatot hoz az adóalanyiság megszűnéséról. Ezen határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával szűnik meg az adóalanyiság.

Sajnos a kiva esetén nem alkalmazható az a kataalanyokra előírt kedvezmény, hogy amennyiben az adótartozást a fenti határozat véglegessé válásáig megfizeti az adóalany, akkor az adóalanyiság mégsem szűnik meg. 

♦         A kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 100 főt. Az adóalanyiság ilyenkor igen hirtelen, már az előbb említett létszámváltozás hónapjának utolsó napján megszűnik.

A statisztikai állományi létszám meghatározásánál a KSH 2009. január 1-jén érvényes Útmutatójában meghatározott módszert kell alkalmazni. Ennek során az útmutató 1.1 alpontjában szereplő ”Alkalmazásban állók” létszámából kell kiindulni.

Az alkalmazásban állók közé tartoznak mindenekelőtt a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló személyek függetlenül attól, hogy részmunkaidősek e vagy sem. A külföldi kiküldetésben lévőket is figyelembe kell venni.

Szintén számításba kell venni a megbízási szerződés keretében munkát folytató személyeket, de csak akkor, ha havi átlagban legalább 60 órányi tevékenységet végeznek az adóalanynál.

A személyesen közreműködő tagokat akkor kell figyelembe venni, ha havi átlagban legalább 60 órát tesz ki a közreműködésük időtartama és munkájukért díjazásban részesülnek.

Szakképző iskolai tanulót csak akkor vehetünk figyelembe a statisztikai állományi létszámnál, ha már az általános munkarendben, legalább a minimálbér ellenében foglalkoztatják őket.

A statisztikai állományi létszám számításánál nem szabad figyelembe venni azt a személyesen közreműködő tagot, aki nem részesül személyes közreműködői díjban. Szintén figyelmen kívül kell hagyni azon foglalkoztatottakat is, akiknek folyamatos foglalkoztatása havi átlagban nem éri el az 5 napot, valamint mindazon munkaviszonyban állókat sem, akiknek foglalkoztatása havi átlagban nem éri el a 60 órát.

A létszámnál figyelmen kívül kell hagyni továbbá a szülési szabadságon, valamint a gyermek nevelése miatt fizetési szabadságon lévő személyeket is. Úgyszintén figyelmen kívül kell hagyni az 1 hónapon túl keresőképtelen vagy különböző okokból fizetés nélküli szabadságon lévő személyeket is.

A statisztikai állományi létszám számításánál mindenképpen javasolt a fent említett statisztikai útmutató részletes tanulmányozása.

♦         2019. január 1-jétől a jogalkotó az adóalanyiság megszűnésének számos újabb esetkörét iktatta be a törvénybe.

E szerint a kivaalanyiság akkor is megszűnik, ha az adóalany ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik vagy a társasági adóról szóló törvényben újonnan meghatározott alultőkésítés tényállása következik be nála.

A kiva esetén alultőkésítésről akkor beszélünk, ha a vállalkozási tevékenységének finanszírozási költségei (például kamatok) több mint 939 810 000 forinttal meghaladják a kamatbevételeit vagy az azzal azonos tartalmú más bevételeit.

Mindkét esetben az adóalanyiság már az adott adóév első napját megelőző nappal megszűnik. Vagyis kimondhatjuk, hogy kivás cég sem alultőkésített, sem ellenőrzött külföldi társaság tulajdonosa nem lehet.

♦         Végül a kivaalanyiság megszűnik akkor is, ha az adóalany megváltoztatja a mérleg fordulónapját. Ebben az esetben a választott mérlegfordulónappal szűnik meg az adóalanyiság. 

Bármilyen okból is történjen a kivaalanyiság elvesztése, a kilépést követően új üzleti év veszi kezdetét, vagyis a kilépés dátuma számviteli értelemben üzleti évet záró fordulónapot keletkeztet, melyre a beszámolót el kell készíteni és letétbe kell helyezni, valamint közzé is kell tenni.










Próbamunka szerződés nélkül.

(2019-02-13 17:01:54)

Próbamunka szerződés nélkül

  • adozona.hu

A vendéglátásban elterjedt gyakorlat, hogy a leendő munkavállalók alkalmasságát a munkaszerződés megkötése előtt munkában tesztelik. Az is előfordul, hogy szakácsok más munkáltatónál dolgoznak, hogy elsajátítsák a neves séf fortélyait. Mi a szabályos rendezése az ilyen ügyeknek? Olvasónk kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A vendéglátói tevékenységet végző társaság a leendő alkalmazottjait interjú keretében választja ki, de a beszélgetésekből álló szűrések után fennmaradó néhány fő egy napot a helyszínen is eltölt (konyha, pincérkedés stb.), hogy bemutassa gyakorlati rátermettségét. Tehát ez a gyakorlati szűrés része a munkavállalók kiválasztási folyamatának. Mindezek után kerül sor a munkaviszony létrejöttére. Kérdésként merült fel, hogy a gyakorlati napon keletkezik-e munkavégzésre irányuló jogviszony? Mi a helyes eljárás munkaügyi jogilag? Esetleges munkaügyi ellenőrzés során mivel kell tudnunk igazolni ezen viszonyt? A vendéglátásban egyre gyakrabban fordul elő az az eset, hogy egy cég elküldi a vele munkaviszonyban álló séfjét tanulni a másik vendéglátós cég séfjéhez egy-két napra, így ő tanulás közben értelemszerűen tevékenykedik is, de a cél a tanulás, fortélyok elsajátíttatása, és nem a munkavégzés (nyilván a fogadó séf bír nagyobb tudással). Véleményünk szerint ez az eset nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Jól gondoljuk? Viszont felmerült az, hogy a két cég között létrejött-e valamiféle szolgáltatás? Esetleg van-e bizonylat (számla)-kiállítási kötelezettség? (Egyébként ezek megállapodások alapján ingyenesen történnek.)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A próbaidő intézményének célja, hogy a felek kölcsönösen megismerjék a munkaviszony körülményeit, a munkavégzés feltételeit, és amennyiben azokat nem tartják megfelelőnek, azonnali hatályú felmondással megszüntethessék a munkaviszonyt. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítését megelőzően próbamunkát rendel el a munkavállaló számára annak érdekében, hogy meggyőződjön az alkalmasságáról. A következetes bírói gyakorlat e körben akként rendelkezik, hogy nincs jogszabályi alapja a „próbamunka” keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak (EBH 2001.597.). Ha ilyen foglalkoztatásra sor kerül, az munkaviszonynak minősül, mely megszüntetésére kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor jogszerűen. Ezért nem felel meg a törvénynek a munkáltatók azon gyakorlata, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően úgynevezett próbamunka keretében munkát végeztessenek a munkavállalóval. Így a próbamunka is munkaviszonynak minősül (EBH 2001.2.), és ezért ellenérték illeti meg a munkavállalót.

Álláspontom szerint a kérdés szerinti eset is a fenti körbe tartozik, hiszen az érintett személy aktív tevékenységet folytat, gyakorlati rátermettségét másként nem tudja bemutatni, még ha nem is a munkavégzés a cél. Megítélésem szerint nem lehetne olyan dokumentációt, megállapodást készíteni erről, melyet a hatóság egy ellenőrzés során biztosan elfogadna, hiszen nem tudunk eltekinteni a munkavégzés tényétől. Erre figyelemmel javaslom ilyen esetekre az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony létesítését a kívánt óraszámban (természetesen a „hagyományos” munkaviszony is megoldás, próbaidő kikötése mellett).

A két cég között, ha nem munkaviszonyról lenne szó, egyszerűen egy ingyenes megbízási szerződést kellene kötni. A munkaviszony nehezít a helyzeten, hiszen a munkavállalónak a munkáltatónál kell munkát végeznie. Ugyanakkor az Mt. ismeri a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás intézményét, e körben a más munkáltatónál történő munkavégzést, ami azonban efo esetén sajnos nem alkalmazható. Így én a megoldást abban látom, hogy a másik cégnél kellene adott napra egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíteni.



Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)



© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin