Könyv-Tár 2000 Kft.
2030 Érd
Bikavér u 2.
Telefon: 06-20/945-54-72
Email: info@konyv-tar2000.hu

Szolgáltatások

Könyvviteli szolgáltatásaink                          

Egyszeres és kettős könyvvitel vezetése,

Számviteli politika és egyéb kötelező szabályzatok elkészítése, előzetes megegyezés alapján,

Mérleg és eredménykimutatás készítése,

Tárgyieszköz-nyilvántartás, értékcsökkenés elszámolása,

Bérszámfejtés, jövedelem-, és egyéb munkaügyi nyilvántartások vezetése,

Adó és tb-bevallások készítése és beadása,

Ügyintézés, képviselet,                               

KSH  Adatszolgáltatás,

Folyószámlák vezetése,

     Vevő,szállító analitika

     Kintlevőségek figyelése                                       

     Késedelmi kamat számítása,

Áfa analitika vezetése

Pénzügyi listák, pénztárkönyv, pénztárbizonylatok készítése.

A fenti teendőket szerződésben foglaljuk össze.

   Munkánkért felelősséget, illetve garanciát vállalunk.

  Cégünk felelősségbiztosítással is rendelkezik.


 Adózással kapcsolatos információk az alábbi címen:

http://ezezelso.blogspot.com

_____________________________________________________________________

_____________________________________________________________________

 _____________________________________________________________________

______________________________________________________________________

KIVA 2017

 2017. január 1-jével jelentős mértékben megváltozik a kisvállalati adó szabályozása. Az adókötelezettség ekkortól nem a pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értékére, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékra és a tőkeműveletek egyenlegére épül. Emellett kedvezőbb lesz számos részletszabály is. A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik. A kisvállalati adó kulcsa – összhangban a munkáltatói adóterhek és a társasági adó csökkentésével – 2017-től 14, 2018-tól 13 százalékra csökken.

  A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki 

   a szociális hozzájárulási adót

   a szakképzési hozzájárulást és

   a társasági adót.

Az adó mértéke 2017-től az adóalap 14%-a (2018-tól 13%-a). Az adó alapja 2017. január 1-jét megelőzően a személyi jellegű ráfordítások és a pénzforgalmi szemléletű eredmény összege, amely a vállalkozások pénzeszközeinek változása, valamint a vállalkozásból ki- és bevont pénzeszközök (osztalék, tőkeműveletek és más pénzáramlások) egyenlegére épül. Az adó alapja 2017-től jelentősen megváltozik: a fenti pénzforgalmi eredményt a jövőben a vállalkozásból kivont osztalék és a tőkeműveletek egyenlege, valamint néhány adóalap-módosító tétel váltja fel. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalapmeghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál. Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

  Kinek érdemes a kisvállalati adót választania? A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Javasolt megvizsgálni a kisvállalati adóra való áttérés lehetőségét azon jogosult vállalkozások esetében, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

A kisvállalati adó választására jogosultak köre A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet

 az egyéni cég,

 a közkereseti társaság,

 a betéti társaság,

 a korlátolt felelősségű társaság,

 a zártkörűen működő részvénytársaság,

 a szövetkezet és a lakásszövetkezet,

 az erdőbirtokossági társulat,

 a végrehajtó iroda,

 az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,

 a szabadalmi ügyvivői iroda,

 a külföldi vállalkozó,

 a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,

2017-től a kisvállalati adó választhatóságának létszámhatára a korábbi 25-ről 50 főre nő, így a fentiekben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha  az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;  az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;  üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;  az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

����������������������������������

Önálló tevékenység adózása

A 2011.január 1-jétől hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 47.§ (3) bekezdése alapján az adóév egésze során a kifizető felé csak egyfajta (tételes vagy 10 százalék igazolás nélkül elszámolható költséghányad) költségelszámolási módról lehet nyilatkozni.

Abban az esetben, ha a magánszemély az önálló tevékenységéből származó bevételével és azzal összefüggésben kapott költségtérítés összegével szemben a költsége(i)ről nem nyilatkozik, és más igazolás nélkül elszámolható költség sem merül fel, akkor a kifizető az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a 10 százalék költséghányadot alkalmazhatja, azaz a teljes bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek.



-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------








































































Fúrt kutak adóztatása

(2017-03-21 15:05:53)

Az egyes vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló belügyminisztériumi rendelettervezet tartalmaz egy űrlapot is, amely a telkeken lévő kutak kivitelezési, továbbá üzemeltetési és fennmaradási engedélyéhez kell kitölteni.

Hamarosan több vízgazdálkodási rendelet is módosulhat, többek között az is, amely az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakról szól, ezekre a helyi jegyző ad engedélyt – hívja fel a figyelmet a 24.hu.

A most érvényben lévő szabályozás értelmében csak az ilyen kút ásásához, illetve fúrásához kell engedélyt kérni és ennek az űrlapját tartalmazza a hatályos rendelet. A készülő módosítás szerint az új űrlapot már nemcsak az ilyen kút létesítéséhez, hanem az üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez is ki kell tölteni.

A rovatok között szerepel annak a megadása is, hogy a tulajdonos naponta és melyik idényben hány köbméter vizet vesz ki a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba, vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell majd határozni a kút maximális vízhozamát és fotódokumentációt is, majd az egészet alá kell írni a tulajdonosnak.


Erre számíthatnak a magyarok kétharmada

(2016-08-05 18:59:54)
  A magyar lakosság 64 százaléka szerint nyugdíjas korában is dolgozni kényszerül majd, mindössze három százalékuk véli úgy, hogy  biztosan       meg fog tudni élni nyugdíjából – derül ki az OTP öngondoskodási index eredményeiből.

Ez azt eredményezheti, hogy a ma ismert békés nyugdíjas évek eltűnnek, és az emberek jelentős részének kell majd élete utolsó időszakát is munkával töltenie – mutatott rá az MTI-hez eljuttatott közleményben Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy ma 35 éves fiatal nyugdíjas koráig havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a mai átlagnyugdíj 25 százalékával növelheti időskori bevételeit.

Ertl András, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati menedzsere ismertette: tízből mindössze négy 15 és 69 év közötti magyarnak van akármilyen megtakarítása. A harmincas éveikben járó megtakarítóknak mindössze 38 százaléka gondol a nyugdíjas korra, tehát minden ötödik-hatodik ember a korcsoportból. A nyugdíjhoz közeledő ötvenes korosztályon már jobban látszik az igyekezet, majdnem minden negyedik áldoz a gondtalan időskori évek érdekében – mondta. Kiemelte: érdemes időben megtenni az első lépést, hiszen 5 százalékos hozam mellett egy befektetés 10 év alatt 1,6-szorosára hízik, 30 év alatt viszont 4,3-szorosára.










Nem könnyű megoldani / tagi kölcsön

(2016-08-05 18:59:45)
  A tagi kölcsönt nem könnyű eltüntetni a könyvelésből – mondják a Dean & Sturman Üzleti Tanácsadó Iroda szakértői. A legegyszerűbb lenne visszafizetni, erre azonban csak ritkán van lehetőség, mivel a cégnek nincsenek meg ehhez a pénzeszközei. Ha meglettek volna, akkor a tagi kölcsön igénybevételére nem került volna sor. A visszafizetés csak a bevételekből lenne lehetséges, ebben az esetben azonban a többletbevétel áfatartalmát, és a bevétel legalább 10%-os társasági adóját is meg kellene fizetni.

Külső forrást csak akkor tud igénybe venni a cég a tagi kölcsön kivezetéséhez, ha az kiállná a kötelezően meginduló vagyonosodási vizsgálat próbáját.

A tagi kölcsön elengedése esetén az elengedett kölcsön összegével a cég bevételeit meg kell növelni, ugyanezt kell tenni akkor is, ha a kölcsönkövetelés elévül. Az elengedett vagy elévült tagi kölcsön összege után tehát legalább 10% társasági adót kell fizetni. Az elengedett tagi kölcsön után a társasági adón felül – összeghatártól függő mértékű, de legalább 21% – ajándékozási illetéket is meg kell fizetni. Abban az esetben, ha a cég bevallásai nem ennek megfelelően készültek, és az adó- és illetékhiányt az adóellenőrzés tárja fel, akkor 50–200% adóbírságra, mulasztási bírságra és a késedelmi pótlék megállapítására kell számítani.

Találkoztunk olyan próbálkozással is, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésükkel apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) felemelték  a cég törzstőkéjét.

A cégbíróság be is jegyezte a tőkeemelést, de az adóellenőrzés során súlyos következményei lettek ennek a lépésnek. Az ilyen tőkeemelés ugyanis a tagi kölcsön elengedésének minősül.

Ha viszont a cég az üzletrészét és a követelését átadja/eladja egy másik vállalkozásnak (ami akár offshore cég is lehet), akkor nem kell szembesülnie ezzel a problémával, hiszen az új szabály csak magánszemélyekre vonatkozik. A felek akár halasztott fizetésben is megállapodhatnak. A dolog csak akkor lehetséges, ha az üzletrész és a követelés átadásának gazdasági indoka nem csak az adózási előny kihasználása – teszi hozzá a Crsystal Worldwide szakértője.















Miért kell bejelenteni a törzstőkeemelést ?

(2016-08-05 18:59:35)

Az új Ptk szabályai szerint 2016 március 15-ig minden cégnek meg kell felelnie a tőkeminimumra vonatkozó új szabályoknak. Sok vállalkozás  ezt az előírást  már 2015-ben teljesítette, és az előírások teljesítéséhez azt a módot választotta, hogy, hogy a jegyzett tőke emeléséhez  a felhalmozott eredménytartalékát vette igénybe.

A tőkeemelés e formájával összefüggésben adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik a NAV felé. ( Szja tv 77/A. § (4) bekezdése alapján a társas vállalkozás adatszolgáltatásra köteles a jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemeléséről…. és az értékpapír megemelt névértékéről )

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek az az oka, hogy az Szja tv. 3.§ 34. pontja alapján értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés is .Így ez tulajdonképpen egy ki nem fizetett, jóvá nem hagyott “osztalék” még, vagyis a  magánszemély adózatlanul  vagyoni előnyhöz jut. Adófizetési kötelezettség e tekintetben akkor keletkezik majd, amikor az így megszerzett üzletrészeket elidegenítik, végelszámolás, felszámolás, átalakulás, stb. következik be, tehát az adófizetési kötelezettség később lesz esedékes.

Ez a fizetési kötelezettség nem fog az általános szabályok alapján elévülni, hiszen jegyzett tőke módosítására, üzletrész elidegenítésére 5 éven túl is sor kerülhet.

Ahhoz, hogy az állami adóhatóság tudja, kinél is kell figyelni erre, szükséges az adatszolgáltatás következő év január 31-ig. Mivel ez a dátum az idén vasárnapra esik, így 2016. február 1-ig kell a 15K71 számú nyomtatványt benyújtani, melyen magánszemélyenkénti bontásban kell feltüntetni az adatokat. (2016-ban emelt jegyzett tőke esetén majd 2017. január 31-ig).

A 15K71-es nyomtatvány kötegelt nyomtatvány, M-es lapokon kell magánszemélyenkénti bontásban  ( az „A” rovatában  a 2-es kódot, míg a “B” rovatában üzletrész megnevezés beírása mellett a 220-as kód) az adatokat közölni.

Mivel az ilyen módon történő tőkeemelés hatása lehet, hogy csak sok év múlva kerül elő, érdemes a vállalkozásnál is ezt nyilvántartani: akár a könyvelésben a 411-es jegyzett tőke főkönyvi számlát alábontva, célszerű magánszemélyenként , kimutatva, hogy kinél mennyi keletkezett eredménytartalékból. Akár bármilyen más analitikával. (Fontos ez azért is, mert pl. az ún. “formás” társasági szerződésekben az eredménytartalékból történő emelés készpénzből történő emelésnek tűnik, és csak a mögöttes iratanyagból derül ki a valós esemény.)




Pénzforgalmi szemléletű áfa

(2012-10-29 10:15:22)

Pénzforgalmi szemléletű áfa

2012.10.19 12:00, Kovácsné Álmosdy Judit, :

A kisvállalkozásoknak pénzügyi helyzetüktől függően meg kellene gondolniuk, hogy 2013-tól válasszák-e a pénzforgalmi szemléletű áfa-elszámolást! Ez egy kedvező lehetőség lenne azoknak a vállalkozásoknak, akik gyakran késve kapják meg a számlájuk ellenértékét a vevőtől, de akkor mindjárt kifizetik a szállítóikat.

Mindenki számára ismerős, hogy ha késve fizet a vevő, akkor az adott áfa-bevallási időszakban meg kell előlegezni a számla áfájának befizetését. (Bár ez nem ennyire egyszerű, ha közben bőven van levonható áfa is, de a jelenség mégis elég jellemző.)

A pénzforgalmi áfa-bevallás lényege, hogy az adó-elszámolási időszakban (havi, negyedéves, éves,) befolyt bevételeink felszámított általános forgalmi adóját állíthatjuk szembe az adott időszakban általunk kifizetett számlák előzetesen felszámított levonható áfájával.

A pénzforgalmi áfa-bevallás elkészítése során az adóalany:

- egyrészt az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után – ide nem értve a termék 10. § a) pontja és 89.§ szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg;

- másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti.

Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb.).

Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, (kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki

a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és

b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá

c) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint

d) az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege

- sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

- sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 125.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Az értékhatár szempontjából is vannak olyan tételek, amelyek nem számítandók bele. Ezek a következők:

a) az adóalanynál tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

b) az adóalanynál immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

c) a terméknek az áfa-törvény 89.§-a szerinti értékesítése,

c) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

d) a 86. § (1) bekezdés a)–g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás

fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Ha túllépik a 125 millió forintos értékhatárt, a második naptári év végéig nem választható újra a pénzforgalmi adózás.

Pénzforgalmi áfa-elszámolás esetén, 2013-tól a számla kötelező tartalmi eleme, hogy egyértelműen utalni kell vagy szövegesen, vagy jogszabályi hivatkozással a bizonylaton a pénzforgalmi módszer alkalmazására. Annak a számlának a fizetendő áfája nem kezelhető pénzforgalmi szemléletben, amelyen nem tüntetik fel a pénzforgalmi adózást.

A pénzforgalmi elszámolás megszűnik:

a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;

b) a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

c) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a tárgy naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak;

d) az eljárás jogerős elrendelését megelőző nappal, ha az adóalany csőd-, felszámolási-, végelszámolási-, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül;

e) az adóalany tevékenységének szüneteltetését megelőző nappal.

Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – a XIII/A. Fejezet szerinti pénzforgalmi elszámolást első alkalommal a 2013. január 1. napjától kezdődő adó-megállapítási időszakra alkalmazhatja.

Általánosságban a rendszeresen áfa-befizető pozícióban lévő és rövidebb elszámolási időszakú adózók számára lehet előnyös a pénzforgalmi bevallás. Igaz, hogy külön nyilvántartást igényel, azaz többletmunkát, de megéri. A visszaigénylő pozícióban lévők (fordított adózást alkalmazók) számára nem jelent kedvezőbb pénzügyi pozíciót.

© 2009. Könyv-Tár 2000 Kft., minden jog fenntartva! admin